Keddtől csütörtökig újraszámlálják a főpolgármester-választáson leadott összes érvényes szavazatot
július 08., 15:54
Több mint száz szavazókör volt, ahol meggyőződéssel állította a delegált, hogy Vitézy kárára tévedtek a számlálásnál, aztán kiderült, hogy szó sincs ilyesmiről
Miközben már az újraszámlálás utáni újraszámlálást tartják a főpolgármester-jelölti versenyben, és a hátunk mögött van két Kúria- és egy alkotmánybírósági döntés, távolinak tűnik, hogy hogyan kezdődött az egész.
Pedig érdemes felidézni, mert az jegyzőkönyveket utólag összevetve kiderül, hogy az egész fellebbezési őrületet elindító nyilatkozatok nagy része minimum tévedés volt, ha jóindulatúan értelmezzük a dolgokat.
Emlékezetes, hogy a június 9-i választás előtt Szentkirályi Alexandra visszalépett, de a szavazólapokat addigra már kinyomtatták, úgyhogy áthúzták a nevét, néhol vékonyan, néhol vastagon. Aztán felmerült, hogy lehettek egy páran, akik behúzták rá az ikszet, mert nem vették észre időben az esetenként túl vékony áthúzást, majd észbe kaptak, és Vitézyre is ikszeltek, hiszen az ő javára lépett vissza Szentkirályi.
Az ilyen szavazatokon két iksz lett, ami első ránézésre érvénytelen, viszont valójában ez egy érvényes szavazat, hiszen nincs két érvényes jelöltön iksz, csak egyen.
Miután erre mindenki rájött, több mint kétszáz szavazóköri delegált adta egyennyilatkozatokba, hogy az ő szavazókörükben is volt emiatt rontás.
Erről az Átlátszó írt. Vitézy pedig ezekre (is) hivatkozva nyújtott be fellebbezést az eredményt megállapító határozat ellen, összesen 226 személytől származó nyilatkozatot csatolt, ebből az NVB 23 nyilatkozatot nem fogadott el, mert hiányos volt.
A szavazóköri delegáltak nyilatkozatait Waldmann Tamás közadatkérésben kikérte és meg is kapta, a két hosszú pdf itt és itt olvasható.
Ezek a nyilatkozatok néhány kivétellel nem azt mondják, hogy elképzelhető, hogy volt tévesztés, vagy hogy vita volt a számolásnál, hanem tényállításként írják, hogy adott szavazókörben
- Szentkirályira és Vitézyre "minimum 1 db szavazólapon adtak le egyszerre szavazatokat, amiről a bizottság úgy határozott, hogy ezek a szavazatok érvénytelenek"
- a bizottság "érvénytelennek nyilvánította azokat a szavazólapokat, amiken (…) Szentkirályi Alexandrára és ezen kívül egy másik jelöltre leadott szavazatok szerepeltek",
- a bizottság Vitézy Dávid neve mellett leadott szavazatokat érvénytelenített, mert a szavazólapon más (…) jelölések, írások, rajzok is szerepeltek,
- "több szavazólapot is érvénytelennek minősített a bizottság, mivel Szentkirályi Alexandra és Vitézy Dávid neve mellett is jelölve volt az X",
és így tovább. A XVIII. kerületben eggyel óvatosabban fogalmaztak, ott két szavazókörből érkezett az alábbi szöveg: "emlékeim szerint a szavazatszámlálás során megállapítottuk, hogy pár szavazólapon Szentkirályi Alexandra és Vitézy Dávid neve is be van X-elve, a bizottság vitát követően úgy határozott, hogy e szavazatok érvénytelenek".
A fellebbezést az NVB elfogadta, újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, és sokról megállapították, hogy valóban rosszul kategorizálták őket első körben, mert érvényesnek kellett volna minősíteni ezeket. Így lett az első körös 324 szavazatos Karácsony-előnyből 41.
Az új végeredményről szóló NVB-határozat mellékletében le is írták, hogy melyik szavazókörben találtak tévesen érvénytelennek minősített szavazatot, hány ilyen volt, és kinek a javára számították be végül. A melléklet ide kattintva olvasható.
Ha elkezdjük összevetni az első körös nyilatkozatokat a végeredménnyel (a tippet köszönjük olvasónknak, Fanninak), azt látjuk, hogy
sok olyan szavazókör volt, ahol azt állította a delegált, hogy náluk is rontottak, aztán kiderült, hogy ott nem volt olyan szavazat, amit tévesen gondoltak érvénytelennek.
Rögtön az első nyilatkozat, az I. kerület 014. szavazóköre például nincs rajta a tévesztős szavazóköröket soroló listán.
Aztán a következő, a III. kerület 005-ös szavazóköre sem. És a következő, a III. kerület 006-os szavazóköre sem. És a következő, a III. kerület 008-as szavazóköre sem. És a következő, a III. kerület 013-asa sem. És a következő, a III. kerület 017-ese, aztán a 18-asa sem.
Nem volt rontott számlálás a fent említett XVIII. kerület két szavazókörében sem.
Arról nem lehet konkrét számot mondani, hogy hány olyan nyilatkozat van, amely után az adott szavazókörről kiderült, hogy minden rendben volt. A közérdekű adatkérésre kiadott szkennelt dokumentumok ugyanis néhol rossz minőségűek, nem olvasható rajtuk a szavazókörök száma.
Ahol minden tisztán olvasható, azokat megnéztük, összehasonlítottuk az NVB-határozat mellékletével, és arra jutottunk, hogy
- Volt 56 olyan szavazókör, ahol azt nyilatkozták, hogy tévedtek, és kiderült, hogy tényleg Vitézy kárára tévedtek.
- Volt 92 olyan szavazókör, ahol azt nyilatkozták, hogy a számlálásnál tévedtek, de az újraszámlálásnál nem találtak rosszul kategorizált szavazatot
- Volt 10 olyan szavazókör, ahol azt nyilatkozták, hogy tévedtek, de az újraszámlálásnál kiderült, hogy nem Vitézy, hanem Karácsony és/vagy Grundtner kárára.
Ez azt jelenti, hogy több mint száz szavazóköri delegált volt, aki biztosra állította, hogy náluk volt rosszul kategorizált szavazat, amivel Vitézy voksot vesztett, aztán kiderült, hogy mégsem.
Különösen érdekesek azok a nyilatkozatok, amelyek az egyennyomtatványtól eltérően kézírással írják le, náluk mi történt, és aztán a jegyzőkönyv alapján úgy tűnik, az mégsem úgy volt.
Fontos, hogy mindez semmi hatással nincs az összesített szavazatszámra, vagyis a jelen állás szerinti 41 szavazatkülönbség az ettől függetlenül ennyi, és azzal sincs baj, hogy egy demokráciában újraszámolnak szavazatokat, sőt, ha ilyen kis arányú a különbség, akkor a régi választási törvény szerint erre automatikusan lehetőséget adott, ezt a Fidesz vette ki a törvényből 2013-ban.