A washingtoni NATO-csúcson szintlépés történt azután, hogy a NATO évtizedekig távoli fenyegetésként tekintett Kínára, írja a New York Times.

A 32 NATO-tagállam állam- kormányfőinek tervezett nyilatkozata szerint Peking az Ukrajna elleni háború döntő segítőjévé vált azzal, hogy fegyveralkatrészeket és más technológiákat szállítanak az oroszoknak. Követelik ezek leállítását.

A nyilatkozat burkolt fenyegetést is tartalmaz, Kína érdeke és hírneve csorbulhat. A New York Times szerint az első lépés a gazdasági szankció lehet.

Kína drón- és rakétatechnológiával, műholdfelvételekkel és eszközökkel segíti Oroszországot az Ukrajna elleni háborújában. A kínai fegyverszállításokkal kapcsolatban felmerült gyanút tovább fokozta, hogy Putyin május elején Kínába látogatott, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel a partnerség új korszakát ígérte meg, mely számos biztonsági kérdésben az Egyesült Államokkal szembeni ellenállást hirdet.

A lengyel határtól 5 kilométerre Belarusz és Kína éppen ezekben a napokban tart közös hadgyakorlatot.

Kína az orosz-ukrán háború 2022. februári kitörésekor még úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartja más államok szuverenitását. Az azóta tapasztalható közeledés Moszkvához ennek fényében gyökeres fordulatnak számít.

Az Európai Unióhoz akkreditált kínai nagykövetség szóvivője harciasnak és hazugságokkal telinek nevezte a NATO tervezett nyilatkozatát.

„Kína alapvető álláspontja az ukrajnai kérdésben a béketárgyalások, és a politikai rendezés előmozdítása, melyet széles körben elismert és értékelt a nemzetközi közösség” – idézte az MTI a szóvivőt.