A hidegháború óta először időszakosan nagy hatótávolságú amerikai rakétákat telepítenek Németországba, írja a BBC. A döntés 2026-tól lép életbe. Tomahawk cirkáló-, az SM-6 és a hiperszonikus rakéták a meglévő rakétáknál lényegesen nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek, áll az USA és Németország közös nyilatkozatában.
Ezen típusú rakéták használatát tiltja a hidegháború végén aláírt közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló egyezmény (INF), ami a földről indítható, 500-5500 kilométer hatótávolságú rakétákra vonatkozik. Vlagyimir Putyint 2014-ben az Egyesült Államok azzal vádolta meg, hogy egy új típusú, nukleáris célra alkalmas cirkálórakétával megsértette a paktumot. Az USA 2019-ben kilépett a szerződésből, Oroszország követte a példáját.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint az amerikai terv mögött az az elképzelés áll, hogy Németországot és más európai országokat arra ösztönözzék, hogy saját forrásaikat nagyobb hatótávolságú rakéták fejlesztésébe és beszerzésébe fektessék. Azt mondta, az amerikai fegyverek ideiglenes telepítése időt ad a NATO-szövetségeseknek a felkészülésre, mert Európában „egyre komolyabb képességbeli hiányosságok” vannak.
„Moszkva katonai válasszal fog reagálni az új fenyegetésre” – mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. „Ez csak egy újabb lépés az eszkalációs folyamatban” – mondta, hozzátéve, hogy a NATO és az Egyesült Államok megpróbálják megfélemlíteni Oroszországot.