Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn hivatalosan is bejelentette, hogy a testület csak alacsonyabb szinten képviselteti magát a magyar elnökség által szervezett informális tanácskozásokon. Eric Mamer azt írta, hogy a Bizottság az uniós biztosok helyett csak más tisztségviselőket küld a találkozókra. vagyis ezeken a tanácskozásokon az Európai Bizottság részéről csak az adott szakterületért felelős magas rangú köztisztviselők vesznek részt, a témát politikai szinten felügyelő biztosok azonban nem.
Az Európai Bizottság tagjaiból álló biztosi kollégium pedig nem utazik Magyarországra.
A szóvivő ezt a magyar elnökséget indió eseményekkel indokolta, amivel arra utalhatott, hogy Orbán Viktor bármiféle előzetes egyeztetés nélkül utazott el Moszkvába, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon. Ott pedig a sajtótájékoztatón kiderült, hogy Putyin az EU soros elnökeként fogadta a magyar miniszterelnököt, azt mondta: „Figyelembe véve, hogy Magyarország július 1-jétől átvette az Európai Unióban a soros elnökséget, Orbán Viktor miniszterelnök úrral megvitattuk Oroszország és az Európai Unió közötti kapcsolatok helyzetét is, amelyek most mélyponton vannak. Beszéltünk a jövőbeli biztonság architektúrájáéról is.”
Korábban Svédország, Finnország, Lengyelország és a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia is bejelentették, hogy kihagyják az informális találkozókat Magyarország féléves elnöksége alatt.
Hétfőn a Politico arról írt, hogy az uniós miniszterek a magyar kormány augusztus végi külpolitikai csúcstalálkozóját is kihagynák, helyette Josep Borrell egy rendes csúcsra hívná össze a minisztereket. A lap brüsszeli forrásai szerint a bojkottal azt jeleznék a magyar kormánynak, hogy nem tárgyalhat az EU nevében. Az elhidegülés már a magyar kormány első programján látható volt, a magyar kormány első iparpolitikai tanácskozására csak 7 tagállami miniszter jött el Budapestre, az uniós biztosok közül pedig egy sem jelent meg. Orbán Viktor politikai igazgatója erre hétfőn annyit mondott: „Húha! Szögezzük le: Magyarországot nem lehet elhallgattatni. Sőt, Magyarország hangját mindenütt hallják a világon. Ezzel tehát ismét kár próbálkozni. Abban sem érzek nagy drámát, ha miniszter helyett államtitkár érkezik egy közlekedési témájú uniós dosszié megtárgyalására, az ügymenet így is megy tovább.”
Bóka János, a magyar kormány európai uniós ügyekért felelős minisztere az Európai bizottság bejelentése után azt írta: „Az elnökségi eseményekre a tagállamokat és intézményeket azzal a céllal hívtuk meg, hogy a közös európai kihívásokra keressünk közös válaszokat. Ez valamennyi tagállam és intézmény feladata és felelőssége.Az Európai Unió egy nemzetközi szervezet, amelyet a tagállamai alkotnak. Az Európai Bizottság az Európai Unió egyik intézménye.
Az Európai Bizottság nem válogathat, hogy melyik intézménnyel vagy tagállammal hajlandó együttműködni. Ezentúl minden bizottsági döntés politikai alapon születik?”
Bóka államtikára, Zsigmond Barna Pál már keményebben foglalkozott. Ő úgy értékelte az Európai Bizottság lépését, hogy „a háborúpárti brüsszeli elit a békemisszió miatt állna bosszút hazánkon, bojkottálják az uniós elnökséget”.