Tompává és agresszívvá tehet minket a hőség

Riasztó hatással van a hőség az agyunkra - írja a New York Times. Kutatások szerint a melegben ugyanis sokkal könnyebben válunk

• tompává,
• ingerlékennyé
• és agresszívvá,

ami miatt a hőségben nem csak kognitív képességeink romlanak jelentősen, de az emberek nagyobb valószínűséggel cselekednek agresszívan. Még a gyilkosságok száma is megemelkedik.

Nyári suli

2016 júliusában Bostonra hőhullám csapott le, öt egymást követő napon át átlagosan 33 fokos nappali hőmérséklettel. Néhány egyetemi hallgatónak, aki a városban töltötte a nyarat, szerencséje volt, és központi légkondicionálóval ellátott kollégiumokban lakott. Más diákok nem annyira - ők régebbi, légkondi nélküli szobákban ragadtak.

Jose Guillermo Cedeño Laurent, a Harvard akkori kutatója úgy döntött, hogy kihasználja ezt a természetes kísérletet, hogy megnézze, hogyan hat a hőség, és különösen az éjszakai hőség a fiatal felnőttek kognitív teljesítményére. 44 diákkal matematikai és önkontrollteszteket végeztetett öt nappal a hőmérséklet emelkedése előtt, minden nap a hőhullám alatt, majd két nappal utána is.

„Sokan közülünk azt gondolják, hogy immunisak vagyunk a hőségre” - mondta Dr. Cedeño, aki jelenleg a Rutgers Egyetem környezeti és munkahelyi egészségügy és igazságszolgáltatás adjunktusa. „Ezért azt akartam megvizsgálni, hogy ez valóban igaz-e”.

Hamar kiderült azonban, hogy a magas hőmérséklet még a fiatal, egészséges egyetemistákra is hatással van. A legmelegebb napokon a klíma nélküli kollégiumokban lakó diákok, ahol az éjszakai hőmérséklet átlagosan 26 fok volt, lényegesen rosszabbul teljesítettek a reggelente elvégzett teszteken, mint a légkondis szobában lakó diákok, akiknél kellemes 21,5 fok maradt.

Dr. Cedeño kutatásához hasonló eredményeket mutatott számos laboratóriumi vizsgálat, amik során a kognitív tesztek pontszámai csökkentek, ahogy a tudósok emelték a szoba hőmérsékletét. Az egyik vizsgálat megállapította, hogy már négy fokos hőmérséklet-emelkedés - amit a résztvevők még mindig kellemesnek éreztek - átlagosan 10 százalékos teljesítménycsökkenéshez vezetett a memóriát, a reakcióidőt és a végrehajtó funkciókat vizsgáló teszteken.

Egy másik tanulmányból pedig kiderült, hogy minél több, az átlagosnál melegebb nap volt a tanév során, annál rosszabbul teljesítettek a diákok egy szabványosított teszten - különösen, ha a hőmérséklet 27 fok fölé emelkedett.

Izzadt agresszorok

A kutatók először a bűnözési adatokat vizsgálva fedezték fel a hőség és az agresszió közötti kapcsolatot, miután megállapították, hogy a meleg napokon jóval több gyilkosság, bántalmazás és családon belüli erőszak történik. Az összefüggés pedig a nem erőszakos cselekményekre is vonatkozik: amikor a hőmérséklet emelkedik, az emberek nagyobb valószínűséggel vesznek részt gyűlöletbeszédben az interneten és dudálnak a forgalomban.

Kutatók szerint mindez az úgynevezett reaktív agresszió miatt van. Emiatt vagyunk ugyanis hajlamosak különösen érzékenyen reagálni a melegre, és mások cselekedeteit is ellenségesebbnek értelmezni a meleg napokon. Ez pedig arra készteti őket, hogy hasonlóan válaszoljanak.

A jelenséget már egy 2019-es kísérletben is vizsgálták, aminek során a résztvevőknek egy speciálisan erre a célra kifejlesztett videojátékkal kellett játszaniuk. Az eredményekből pedig az látszódott, hogy azok akik egy meleg szobában játszottak, sokkal rosszindulatúbban viselkedtek a játék alatt mindenkivel, mint azok akik egy légkondicionált szobába kerültek.

De mi történik ilyenkor az agyban?

Azt egyelőre a kutatók sem tudják megmondani, hogy miért válunk egyre elviselhetetlenebbé a hőségben, de van néhány elmélet. Az egyik például, hogy az agy erőforrásai a hűtés fenntartására irányulnak át, így kevesebb energia marad minden másra. „Ha az összes vért és glükózt az agy azon részeire fordítjuk, amik a hőszabályozásra koncentrálnak, akkor nagyon valószínűnek tűnik, hogy nem marad elég az ilyen magasabb szintű kognitív funkciókra” - mondta Dr. Kimberly Meidenbauer, a Washingtoni Állami Egyetem pszichológia adjunktusa.

De a melegnek az alvásra gyakorolt hatása is szerepet játszhat. Hiszen a bostoni vizsgálatban is minél melegebb volt, annál jobban megzavarta a diákok alvását - és annál rosszabbul teljesítettek a teszteken. A megoldás pedig meglepő módon az lehet, ha lehűtjük magunkat, méghozzá minél hamarabb.