Ramses fantázianéven expedíciót szervez az Európai Űrügynökség 2029-ben ahhoz az aszteroidához, aminek az eddig vizsgált összes ilyen égitest közül a legnagyobb esélye van arra, hogy valamikor eltalálja a Földet.
A pusztítás óegyiptomi démonáról elnevezett, nagyjából 390 méter átmérőjű Apophisnak a kétezres évek elején megejtett első számítások szerint már 2029-ben esélye lett volna eltalálnia a Földet, aztán módosították a számításokat, és már azt gondolják, hogy 5 év múlva még nem lesz veszélyes a dolog, 2036-ban viszont 1 a 37-hez lesz az esélye az ütközésnek. Ami szerencsére még mindig kevés, ám nem elhanyagolható.
Azért 2029 a kitűzött időpont, mert addig egyrészt van idő felkészülni, másrészt ekkor már tényleg igen közel fog elhaladni az aszteroida: a mai számítások szerint mintegy 32 ezer kilométerre. Ez a Föld-Hold távolság egytizede, és közelebb van, mint ahol a telekommunikációs műholdak keringenek. Ez olyan közel van, hogy az égitest tiszta időben szabad szemmel, távcső nélkül is megfigyelhető lesz. Ebben a távolságban a Föld gravitációs ereje olyan hatással lehet az aszteroidára, hogy a csillagászok várakozásai szerint annak az alakja is deformálódhat, és kőzetcsuszamlások történhetnek a felszínén.
Holger Krag, az űrügynökség Föld-biztonsági programjának vezetője világossá tette: erre az égitestre nem „tudóskodni” mennek, hanem azzal a konkrét céllal, hogy az ott szerzett információk alapján az emberiség képessé váljon hasonló égitestek pályájának megváltoztatására. 2029-ben azt akarják begyakorolni, hogyan tudnak minél gyorsabban minél több mérési adatot szerezni egy Föld felé száguldó testről.
Az Apophis vizsgálatán szépen megosztozott az Unió és Amerika: az eddig részletezett európai expedíció közvetlenül a Föld megközelítése előtt vizsgálja a repülő sziklát, a NASA pedig közvetlenül utána fog leszállni rá, hogy a bolygónk által okozott változásokat rögzíthessék.