Orbán levélben közölte az uniós vezetőkkel, hogy az EU-nak ismét fel kell vennie a diplomáciai kapcsolatot Oroszországgal

Donald Trumpnak „megalapozott tervei” vannak az orosz-ukrán béketárgyalásokra - állítja Orbán Viktor, aki levelet írt az uniós vezetőknek arról, hogy a republikánus jelölt gyorsan béketárgyalásokat fog követelni Oroszország és Ukrajna között, ha megnyeri a novemberi amerikai elnökválasztást.

Orbán a Trumppal folytatott magánbeszélgetés, valamint a moszkvai és pekingi tárgyalásai után írta meg a levelét, amelyről a Financial Times és a német Bild is közölt részleteket. A két lap úgy értesült, hogy a levél címzettje Charles Michel, az Európai Tanács vezetője, valamint több más vezető európai uniós politikus.

Az uniós vezetőknek szóló levél szerint az EU-nak újra közvetlen diplomáciai kapcsolatot kell nyitnia Oroszországgal, és „magas szintű” tárgyalásokat kell kezdenie Kínával az ukrajnai háború békés megoldása érdekében. Az uniós vezetőknek Orbán azután írt levelet, hogy Moszkvában és Pekingben is tárgyalt, jegyzi meg az FT.

A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott közelmúltbeli megbeszélései alapján Orbán arra számít a levél tanúsága szerint, hogy „a katonai konfliktus intenzitása a közeljövőben radikálisan eszkalálódni fog”. Arról is írt, hogy Moszkva nagymértékben támaszkodott Pekingre a konfliktus kezelésében.

Orbán Viktor hivatala nem reagált a Financial Times megkeresésére, miután a lap munkatársa látta a levelet. Trump kampánycsapata sem reagált azonnal a megkeresésre.

A Bild azt írja, hogy munkatársa szintén látta Orbán levelét, amit Charles Michelnek címzett. A magyar kormányfő a bevezetőben azt írja: „Az alábbiakban az ukrán, orosz, kínai, török és Donald J. Trump elnökkel folytatott legutóbbi megbeszéléseim összefoglaló értékelését, valamint néhány megfontolandó javaslatot talál”.

A másfél A4-oldal hosszú levélben Orbán tíz pontot sorol fel, írja a német lap, amely szerint a magyar kormányfő a konkrétumok között „tárgyalásokat szorgalmaz Kínával egy »békekonferenciáról«, a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét Oroszországgal és »politikai offenzívát« a globális dél irányába, amely »megbecsülését az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontunkkal kapcsolatban elvesztettük«”.

Ezután az Egyesült Államokban folytatott megbeszéléseiről ír, amelyek még a Trump elleni merénylet előtt zajlottak. Bírálja Joe Bident, aki szerinte „nyilvánvalóan képtelen változtatni az USA jelenlegi háborúpárti politikáján”, ezzel szemben dicséri Trumpot: „Bizton állíthatom (…), hogy választási győzelme után nem fog várni a beiktatásáig, hanem azonnal kész lesz békeközvetítőként fellépni. Erre részletes és megalapozott tervei vannak” – idéz a levélből a Bild.

A magyar miniszterelnök ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy Trump választási győzelme sokba fog kerülni az EU-nak: „Több mint meggyőződésem, hogy Trump elnök valószínűsíthető győzelme esetén az USA és az EU közötti pénzügyi teher jelentősen megváltozik az EU hátrányára, amikor Ukrajna pénzügyi támogatásáról van szó”. Ez nem meglepő annak fényében, hogy JD Vance ohiói republikánus szenátor, akit Trump hétfőn jelölt meg alelnökjelöltjének, egy februárban megjelent véleménycikkében arra szólított fel, hogy Európa vállaljon nagyobb terhet Ukrajna támogatásában.

Az FT a levélnek azt a részét idézi, amiben Orbán arról ír: „"Európai stratégiánk a transzatlanti egység nevében lemásolta az USA háborúpárti politikáját. Eddig nem volt szuverén és független európai stratégiánk és politikai cselekvési tervünk. Javaslom, hogy vitassuk meg, hogy ennek a politikának a folytatása észszerű-e a jövőben”.

A levél születésének körülményeivel kapcsolatban az FT megjegyzi: a júliusi eleje óta az EU soros elnökségét betöltő Orbán az elmúlt két hétben sokkolta európai szövetségeseit a Putyinnál, Hszinél és Trumpnál tett látogatásaival. „Sokan attól tartanak: Orbán Viktor úgy támogatja a békés rendezést, hogy közben Oroszország még mindig hatalmas területeket ellenőriz Kelet-Ukrajnában, és a Kreml kezére játszik azzal, hogy aláássa a Kijev területi integritását támogató nyugati elszántságot” – jegyzi meg az FT.

A lap hozzáteszi, hogy a magyar miniszterelnök régóta az EU legoroszbarátabb vezetője, aki bírálja a Moszkva elleni nyugati szankciókat és az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, miközben tűzszünetet követel a háborúban és béketárgyalásokat. Ez ellentétben áll az EU közös álláspontjával, miszerint segíteni kell Ukrajna védelmét, és csak Kijev dönthet arról, hogy mikor kezd tárgyalásokat Oroszországgal.