Ezer ukrán katona halhatott meg a Dnyeper bal partján kialakított hídfőállásban, ahol mára romok sem maradtak
Az ukrán hadvezetés elismerte, hogy lényegében megsemmisült az ukrán hídfőállás Krinkinél, a Dnyeper (ukránul Dnyipro) keleti partján, amit az elmúlt hónapokban egyre reménytelenebbül próbáltak tartani.
Sajtóértesülések szerint több mint ezer ukrán katona halhatott meg itt az elmúlt hónapokban, a körülményekre jellemző, hogy az elesett katonák többségének a holttestét sem tudták átvinni a folyón a folyamatos orosz tűz miatt, ezért közel 800 katonát eltűntként tartanak számon hivatalosan.
Az ukrán katonák közül most többen értelmetlen mészárszékről beszélnek, amit sokak szerint politikai nyomásra, presztízsokokból kellett minél tovább tartani.
Krinki a Dnyeper keleti partján, Herszontól 40 kilométerre északra, a felrobbantott Nova Kahovka-i gát alatt van. A 2022 őszi sikeres ukrán ellentámadás után sikerült az ukrán tengerészgyalogosoknak az orosz ellenőrzésű túlparton kiépíteni egy hídfőt, amit egy ideig próbáltak szélesíteni is.
Ez nem járt sikerrel, tél óta pedig az ukránok olyan defenzívában voltak, hogy a faluból a beszámolók szerint nemhogy házak, már romok sem maradtak. A hídfő teljes elvesztéséről az elmúlt napokban több hír született, de az ukrán hadsereg ezt egyelőre nem akarja megerősíteni, bár a közleményükből kiderül, hogy ez lényegében megtörtént.
„Az ukrán védelmi erők továbbra is harci küldetéseket hajtanak végre a Dnyeper bal partján, Krinki térségében. De az ukrán csapatok állásai a faluban teljesen megsemmisültek az ellenség intenzív, kombinált, hosszan tartó tűzhatása miatt, maga a falu kőhalommá változott, az ellenséges lövedékek elpusztították. Ez már nem lakott hely, lehetetlen fenntartani a védelmét. De az ukrán védők továbbra is a kijelölt pozícióikban és hídfőállásokban maradnak a Dnyeper bal partján: megsemmisítik a betolakodókat és jelentős veszteségeket okoznak az orosz hadseregnek” – áll a Tavrija ukrán hadműveleti csoport közleményében.
A krinki hídfőnél több mint 1000 ukrán katona esett el tavaly októbertől mostanáig - írta most a Szlidsztvo Info nevű ukrán oldal is rendőrségi és katonai forrásokra hivatkozva. A hatóságoktól kapott adatok alapján a kilenc hónapban 788 férfit kerestek hivatalosan eltűntként, míg 262 ukrán katonát temettek el ez idő alatt.
A beszámolók alapján az eltűntek döntő része elesett, de a Dnyeperen való átkelés annyira kockázatos volt az orosz aknavetők, siklóbombák és a bármiféle mozgásra azonnal lövő tüzérség miatt, hogy képtelenség volt átvinni a folyón a holttesteket.
„Mivel megsérültünk, azonnal jelentettük, hogy éjszaka jöjjön értünk csónak. Sok csónak nem érkezett meg, volt olyan, hogy a fiúk tíz napig feküdtek leszakadt végtagokkal, de nem tudtak eljutni hozzánk”
– nyilatkozta Vaszil, a 37. dandár egyik tengerészgyalogosa. Ő 72 napig harcolt Krinkinél.
Az ukrán újság által megszólaltatott katonák közül többen beszéltek arról, hogy a pozícióik megtartásáért folytatott harc egyirányú úttá vált, voltak, akik szerint a katonai művelet alapvetően politikai döntés volt, mert Kijev számára szimbolikus értéke volt a hídfőnek. „Emberek haltak meg, hogy megtartsák a romokat” – mondta egy 47 éves főtörzsőrmester, Petro.
A fekete-fehér illusztrációkkal háborús naplót készítő Antonyina Szemjenova ukrán grafikus Krinkinek is szentelt egy oldalpárt: naplójában a már romjaikban sem létező egykori lakóházaknak és a mostanra lényegében megsemmisült ukrán hídfőnek állított emléket.
orosz-ukrán háború