• Joe Biden visszalépett az amerikai elnökjelöltségtől.
• Alelnöke, Kamala Harris nem sokkal később bejelentette, hogy elindul a demokraták elnökjelöltségéért.
• Biden és több fontos demokrata politikus is támogatja Harrist.
• Ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan az alelnök indulhat az elnöki pozícióért.
• Ebben a cikkben a legfontosabb kérdéseket válaszoljuk meg a Biden visszalépésével kialakult helyzetről és a demokrata jelöltállításról.

Egyáltalán lehetséges még elnökjelöltet cserélni a demokratáknak?

Abszolút, ugyanis maga Joe Biden sem volt még a hivatalos jelöltje a Demokrata Pártnak, csupán úgynevezett prezumptív, azaz „várható jelölt” volt, miután márciusban megszerezte a párt delegáltjainak többségi támogatását az előválasztáson. Ám a végső szót a jelölésről a Demokrata Nemzeti Konvenció, a párt küldöttgyűlése mondja ki, amit eleve csak augusztus 19-ére hívtak össze.

És ki lesz akkor így a demokraták jelöltje?

A legnagyobb eséllyel Kamala Harris, az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi alelnöke indul a posztért, ő az akit maga Biden is támogat az indulásban és mostanra több jelentős demokrata politikus is beállt mögé. Ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan elnökjelölt lesz.

Az amerikai elnökválasztási folyamat rendkívül bonyolult és azon belül az egyes pártok jelöltállítási procedúrái is borzasztó szofisztikáltak. A demokratáknál a rendszer az, hogy az előválasztásokon, amikor az egyes államok döntenek a jelöltek támogatásáról, kialakul az, hogy a helyi küldöttek kit támogatnak. Több mint 3900 ilyen küldött van és ahogy az a regnáló elnökök esetében lenni szokott, Biden már márciusra megszerezte az ő támogatásukat. A konvención a szokásjog szerint ők mind Bident támogatták volna.

Most azonban „felszabadultak” ez alól a kötelezettség alól és semmi sem köti őket ahhoz, hogy automatikusan Harrist támogassák. Ez csak akkor fordult volna elő, ha Joe Biden a visszalépéssel egyidőben le is mond az elnökségről. Ezzel az elnöki székbe segítette volna Kamala Harrist, aki így könnyebben megörökölte volna a demokrata küldöttek támogatását, most viszont saját pártján belül is kampányolnia kell. Ráadásul, hogy még bonyolultabb legyen a dolog, léteznek ún. „automatikus küldöttek” is nagyjából 700-an. Ők a párt legnagyobb nevei, mint Barack Obama, vagy Bill Clinton exelnökök. Az ő támogatásuk is sokat nyom a latba, és akár a mérleg nyelvei is lehetnek.

Kik lehetnek még a jelöltek?

Ha nagyon messziről indulunk, akkor több mint száz jelölt jöhet szóba, hisz a jelöltséghez nem kell más, mint hogy regisztrálja valaki magát a Szövetségi Választási Bizottságnál. Ezt pedig nagyon sokan megtették. Valós esélye természetesen azoknak van, akik számíthatnak politikai támogatásra a párton belül, akik valódi ismertséggel, népszerűséggel, kapcsolatokkal és erőforrásokkal rendelkeznek. A New York Times őket sorolta vasárnap este:

• Gretchen Whitmer, Michigan kormányzója,
• Josh Shapiro, Pennsylvania kormányzója,
• Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója,
• JB Pritzker, Illinois kormányzója
• Andy Beshear, Kentucky kormányzója,
• Pete Buttigieg, közlekedési miniszter,
• Amy Klobuchar, Minnesota szenátora
• és Cory Booker, New Jersey szenátora.

A lényeg, hogy annak, aki most demokrata elnökjelölt szeretne lenni, legalább 300 delegált támogatását kell magáénak tudnia.

Akkor most verseny lesz?

Az imént már idézett New York Times cikk azt állítja, vannak demokraták, akik szerint jobbat tenne a párt esélyeinek, ha most valamiféle versenyt láthatnának a választók és ha a konvención a küldöttek szavazása nyílt lenne. Mások szerint ugyanakkor Biden fiaskója után épp határozottságra van szükségük. Erre utal, hogy hajnalban a potenciális jelöltként emlegetett Josh Shapiro és Pete Buttigieg máris beálltak Kamala Harris mögé, és őt a fontos nevek közül is többen támogatták, mint például a Clinton család. Fontos ugyanakkor, hogy Barack Obama nem.

Volt már ilyen egyáltalán az amerikai történelemben?

Nem volt, nyugodtan nevezhető történelminek Joe Biden visszalépése. Két hasonló esetet lehet megemlíteni:

Az egyik az 1972-es választás, amikor a Demokrata Párt a kampány hasonló pontján visszaléptette az alelnök-jelöltjét, Thomas Eagletont, akiről kiderült, hogy mentális betegséggel küzd.

A másik Lyndon B. Johnson esete. Ő az, aki John F. Kennedy halálos merénylete után került az elnöki székbe, majd saját jogon is nyert 1964-ben. Négy évvel később is indulni akart, ám regnáló elnöktől szokatlan módon már az előválasztások során annyira megizzasztották, hogy még a küldöttek végső arányának kialakulása előtt jóval bejelentette, hogy mégsem indul. De az még egy jóval korábbi időpontban történt, mint most Biden lépése.

Akkor amúgy Hubert Humphrey lett a demokrata induló, aki végül vesztett a republikánus Nixonnal szemben. A történelmi analógiákat feszegető elemzések egybehangzóan állítják, arra, ami most fog következni a demokrata kampányban, még soha nem volt példa.

Mi lesz Biden kampánypénzével?

Ez most egy különösen fontos kérdés lehet két okból is. Az egyik, hogy a párt donorai azzal a meggyőződéssel adtak dollármilliókat, hogy azzal Joe Biden indulását támogatják. A különböző demokrata párti szervezetek 240 millió dollárt tudnak elkölteni a kampányra. Ebből 91 millió az, amit kimondottan a Biden-Harris kampánycsapat kapott, a többit pártalapítványok, pártszervezetek. Hogy ez a 91 millió automatikusan Harrist illeti-e, megoszlanak a vélemények. A másik ok, amiért a pénzügyekről hallunk még majd a napokban, az az, hogy a republikánusok már most pedzegetik, hogy jogszerűtlen lenne, ha ezt az összeget most szó nélkül felhasználná Harris.

Mi köze a republikánusoknak ehhez?

Annyi biztosan, hogy már most számos jogi panaszt helyeztek kilátásba Biden visszalépése kapcsán. Azt már tisztáztuk, hogy nem volt még példa ilyesmire, ezt pedig a Trump-kampány bőven ki is használja arra, hogy alkotmányos kifogásokat találjon a demokraták jelöltállítási folyamatában. Ráadásul államonként is eltérhetnek az elnökjelölt megnevezésének szabályai. Wisconsinban már azt rebesgetik, hogy a helyi republikánusok azzal érvelnek majd, hogy ott csak halál esetén lehetne jelöltet váltani, míg a demokraták azzal védekeznek, hogy abban az államban is a konvenció van megjelölve a végső jelöltállítás fórumának. Bonyolult jogi érvelésekről szóló cikkek biztosan születnek majd a következő napokban.

Végül mikor dől el, hogy ki lesz a demokraták elnökjelöltje?

Kevesebb mint egy hónapon belül. Hivatalosan az augusztus 19-22. között tartandó Demokrata Nemzeti Konvención, ahol a több mint 4000 küldött eldönti majd, ki legyen a jelölt. Azonban bizonyos republikánus akadékoskodások miatt (hivatalosan az államokban dől el a jelöltség, és Ohióban a helyi Trump-pártiaknak sikerült elérniük, hogy jelentősen előrehozzák ott az elnökjelölt megállapításának határidejét) eleve szó volt arról, hogy egy virtuális szavazást tartanak majd online a küldöttek. Ez még nincs kitűzve, de a vasárnap éjszaka született elemzések valószínűnek tartják, hogy még a konvenció előtt, augusztus 7-ig megtartják ezt a jelöltállító online szavazást. A küldöttek pedig még akár ez előtt bejelenthetik a támogatásukat egyik vagy másik jelölt mellett és ha abból látszik a többség, akkor lényegében el is dől, ki lesz a jelölt.