A friss adatok szerint májusban is tovább folytatódott a keresetek lendületes emelkedése, a KSH közlése szerint az átlagos bruttó bér 652 ezer forint volt Magyarországon, ami 14,8 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél. Az átlagos nettó bér kedvezmények nélkül számítva 433 600 forint volt, ez szintén 14,8 százalékkal magasabb a korábbinál.
A májusi 4 százalékos infláció mellett ez azt is jelenti, hogy a reálkeresetek 10,4 százalékkal emelkedtek.
Az átlagok növekedéséhez idén főként az állami szektor járul hozzá, hiszen míg a vállalkozások átlagosan 13,5 százalékkal emelték a fizetéseket, a költségvetési szektorban 18,5 százalékos bérnövekedés volt. Utóbbi az év elején megejtett pedagógusbér-emelésnek köszönhető.
Idén folyamatosan zárul az olló az átlagos nettó és a nettó mediánbér között is. A mediánbér az az összeg, aminél pontosan ugyanannyian dolgoznak kevesebb összegért, mint többért, ezért a mindennapokban tapasztalthoz közelibb adatot szokott jelenteni ez a fogalom. Májusban a bruttó medián 525 100 forint volt, melynek nettója 363 900 forint. Utóbbi a KSH szerint 17,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint ez vélhetően a minimálbér emelés hatását tükrözi és vélhetően azt a folyamatot, hogy az eleve magasabb keresetű szektorokban átlag alatti a bérnövekedés. Itt próbálnak tehát a vállalatok a bérköltségek alakulásán fogni valamennyit.
Míg egy évvel ezelőtt ugyanis 138 ezer forintos a két összeg közötti különbség, most májusban már 161 ezer forint a differencia.
A részletes adatok szerint bruttó egymillió forintos átlagfizetés érhető el Magyarországon három ágazatban is: az energiaiparban bruttó 1,33 millió forint, ami alig több mint egy évvel ezelőtt volt, a növekedés csupán 8,4 százalékos.
A pénzügyi szolgáltatás és az információ, kommunikáció területén azonban ennél jóval lendületesebb bérnövekedés volt. A pénzügyi szolgáltatásoknál májusban átlagosan bruttó 1,138 millió forint volt a fizetés, ami 9,4 százalékos növekedés eredménye. A dobogó harmadik fokán álló információ, kommunikáció szektorban pedig 14 százalékkal 1,023 millióra emelkedett egy év alatt a bruttó átlagbér.
Ezeknek az összegeknek nagyjából a harmadát lehet megkeresni abban a legalacsonyabb fizetést biztosító szektorban. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén bruttó 417 ezer forint volt az átlagos bér májusban, ez 11,8 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A mezőgazdaság területén 497 ezer, az egyéb szolgáltatásoknál pedig 493 ezer az átlagos bruttó bér, előbbi területen 10, utóbbin pedig 13,8 százalékos volt a növekedés mértéke.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a következő hónapokban már markánsabban csökkenhet a bérek emelkedésének általános tempója és a reálbér-növekedés is lassulhat, így az ár-bér spirál esetleges kialakulásától nem igazán kell tartani.
Az elemző a részletes adatok alapján kiemeli az oktatásban megvalósult béremelést, ami miatt az átlagosnál magasabban alakult a bérnövekedés dinamikája az állami szférában. Ugyanakkor néhány szektor kifejezetten meglepetést okozott. Igaz ez az építőiparra, ahol a növekedési kilátások továbbra is kissé borúsak, ám átlag fölé gyorsult a bérnövekedési ütem. A szolgáltatószektor esetében bár sok területen átlag alatti a béremelés mértéke, januárról februárra némi gyorsulást lehetett tapasztalni.
Virovácz szerint az év hátralévő részét nézve a bérek vásárlóerejének növekedése tovább erodálódhat. Egyrészt lassul majd a bérkiáramlás, másrészt erősödhet az infláció. Az MNB az április kamatdöntő ülése során is felhívta erre a figyelmet. A jegybank 6 százalék körüli reálbér növekedéssel számol 2024 egészében, ami nagyjából egybeesik az ING Bank saját várakozásaival. Átlagosan 10 százalék körüli bérnövekedés mellett 4,5 százalékos inflációval számolnak.