Négyezren mentek külföldre dolgozni, itthon már 10 hónapba kerül új munkát találni

Emelkedett a foglalkoztatottság, és ezzel párhuzamosan a munkanélküliség is magasabb volt az április-június háromhavi átlagában, mint egy évvel ezelőtt, derül ki a KSH friss munkaerőpiaci statisztikájából. Adataik szerint a 15-74 éves korosztályban 21 ezerrel többen, 4,745 millióan dolgoztak idén a vizsgált időszakban. Ez a növekedés egyértelműen a nők foglalkoztatottságának javulásából ered, hiszen míg a férfiak körében kismértékben 2,501 millióra csökkent a dolgozók száma, addig a dolgozó nők 27 ezerrel többen voltak idén, 2,244 millióan.

A foglalkoztatottak 96,5 százaléka, vagyis 4,579 millióan az elsődleges munkaerőpiacon dolgoznak. A vizsgált időszakban volt 60 ezer közfoglalkoztatott, számuk kevesebb, mint egy évvel korábban volt, a külföldön dolgozó magyarok száma viszont kismértékben emelkedett, 106 ezren voltak.

A munkanélküliek 23 ezerrel voltak idén többen, mint az előző év azonos időszakában, így a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra emelkedett. Kis mértékben egyébként a férfiak és a nők körében is nagyobb lett a munkanélküliség: a férfiak rátája egy év alatt 0,4 százalékponttal 4,4 százalékra, a nőké pedig 0,5 százalékponttal 4,3 százalékra nőtt.

Az idei évet tekintve azonban a munkaerőpiac sajátosságainak, a szezonalitásának köszönhetően javul a helyzet januártól kezdve, az első három hónap átlagában ugyanis 4,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében. Tavasztól kezdve a szezonális építőipari és mezőgazdasági munkalehetőségek megjelenésével ugyanis mindig javulnak a munkaerőpiaci statisztikák, aztán ősztől kezdve lassan ismét emelkedni kezd a munkanélküliség és csökken a foglalkoztatottság.

Tavaly április-júniushoz képest azonban egyáltalán nem javult a munkanélküliek helyzete. Akkor ugyanis átlagosan 9,5 hónap volt a munkakeresés ideje, most a friss közlés szerint ehhez már 10 hónapra van szüksége az érintettekre. A KSH szerint egyébként a munkanélküliek 35 százaléka 3 hónapon belül talál magának új munkát, a 36 százaléka pedig legalább már egy éves állást keres. Utóbbiak aránya enyhén nőtt is tavalyhoz képest, akkor 35,9 százalékot közölt a KSH.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a friss munkaerőpiaci adatok fényében egy újabb lépéssel közelebb kerültünk a kérdés megválaszolásához, hogy miért emelkednek még mindig dinamikusan a versenyszférában a bérek, miközben a felmérések inkább 5-10 százalékos fizetésemelést jeleztek előre az idei évre. A munkaerőpiac a vártnál gyorsabban állt helyre, miközben a hamarosan belépő új termelői kapacitások arra ösztönzik a vállalatokat, hogy tartsák meg a munkaerőt. Az emelkedő költségek kigazdálkodásában jelentős segítséget nyújt a vállalatoknak, hogy jelentős likviditást halmoztak fel a bizonytalannak tűnő gazdasági környezetben és jelenleg tőke helyett a munkaerőbe fektetik be a szabad forrásokat.

Az előttünk álló hónapokban a munkaerőpiacot kettős erők formálják, véli az elemző. Egyrészt a nyár további hónapjaiban a szezonális foglalkoztatás tovább emelkedhet, ami segítheti a ráták további lassú javulását. Szintén ebbe az irányba hathatna, amennyiben valóban tartós lesz az építőipar kezdődő felívelése. Ezzel szemben áll azonban az ipar gyenge teljesítménye, ahol egyre több helyről lehet hallani a rendelések visszaesése miatti munkaidő racionalizálásról, amelyet az intézményi munkaügyi statisztikák is visszaigazolnak. Mindezek eredőjeként összességében enyhe javulásra számíthatunk a következő hónapokban, amennyiben a kedvező belső piaci folyamatok kitartanak. Az év végére – némi év közbeni fluktuációt követően – a most látott 4,2 százalék közelébe térhet vissza az állástalanok aránya.