Bejött Nagy Márton borús víziója, ismét megakadt a magyar gazdaság

Az első negyedévi teljesítménynél rosszabbat mutatott a magyar gazdaság a második negyedévben a KSH előzetes becslése szerint. A nyers adatok szerint éves alapon 1,5 százalékkal, kiigazítva pedig 1,3 százalékkal bővült a GDP, míg az év első negyedévéhez mérten 0,2 százalékos csökkenés történt.

Az 1,3 százalékos növekedés jóval rosszabb az elemzői konszenzusnál is, amely 2,3 százalékos éves alapú és 0,5 százalékos negyedéves bővülést várt elsősorban a bázishatás miatt. Tavaly ugyanis a második negyedév volt a recesszió mélypontja 2,1 százalékos zsugorodással. Alacsony bázisról pedig elviekben könnyű látványos eredményt elérni, ez azonban nem jött össze.

Az elemzőknek nem, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek viszont a friss adatok tükrében igaza lett, amikor az Inforádiónak nyilatkozva egy meglehetősen borús jóslatot fogalmazott meg. A tárcavezető ugyanis nem zárta ki az elemzői várakozásokban megfogalmazottnál rosszabb adatok érkezését sem, véleménye szerint újfent elakadhatott a magyar gazdaság helyreállása, aminek okaként a külső keresleti problémákat nevezte meg.

A KSH havi közlései alapján már egyébként láthatóak voltak a magyar gazdaság problémái. Az ipar nagyon gyengén teljesít, ezen belül is az autógyártás és az akkugyártás produkál elképesztően rossz számokat. Várat magára a pozitív fordulat a beruházásoknál is. Ezzel párhuzamosan pedig a gazdasági növekedést támogató ágazatok sem mutatnak nagyobb, érdemi növekedést. A kormány nagyon bízott az idei évben a háztartásokban, pontosabban abban, hogy idén újra megnyitják a pénztárcákat és költeni kezdenek a recessziós év után. A gyakorlatban azonban a lakosság fogyasztása is csak nagyon lassan kezd bővülni, inkább spórolnak és visszaépítik a megtakarításaikat.

A statisztikai hivatal szerint legnagyobb mértékben az építőipar és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágak teljesítménye, valamint a termékadók és -támogatások egyenlegének alakulása járult hozzá. A gazdasági növekedést fékezte a nemzetgazdaság egészében nagy súlyt képviselő ipar hozzáadott értékének csökkenése.

Nagy Márton gyenge külső keresletre vonatkozó megjegyzését a friss német GDP-közlés is alátámasztotta. A második negyedévben ugyanis a magyarhoz hasonlóan megtorpant a gazdaság. A Destatis közlése szerint az első negyedévhez képest 0,1 százalékkal csökkent a német GDP, míg a tavalyi második negyedévhez viszonyítva 0,3 százalékos növekedés történt. Előzőleg az év első három hónapjában egyébként még 0,2 százalékkal bővült a német gazdaság év végéhez viszonyítva. A statisztikai hivatal szerint főként a beruházások visszaesése járult hozzá a második negyedéves gyenge adathoz.

A friss GDP-adat nem igazán tett jót az euró-forint árfolyamának sem. A 8:30-as közlés előtti 391-es szintről már a közzététel előtti percekben elkezdődött a gyengülés és 393 forintig kúszott fel az árfolyam, majd az adat megjelenése után folytatódott ez a tendencia és 394 fölé gyengül a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.