Napi 53 milliárd forintot hagytunk a boltokban júniusban, de még ez is kevés
Nehezen lehet kedvezőnek nevezni a legfrissebb kiskereskedelmi statisztikát, ez alapján ugyanis a június sem hozta meg a várt fellendülést a boltok forgalmánál. A KSH közlése szerint ugyan éves szinten bővült az üzletek forgalma, havi szinten azonban minimális csökkenés történt az első becslés szerint. A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a teljes kiskereskedelmi forgalom 2,6 százalékkal nőtt júniusban előző év azonos időszakához képest, ezen belül
- az élelmiszer- és az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 3,2 százalékkal nőtt,
- a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,6,
- az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 0,5 százalékkal nőtt a forgalom.
Ezekkel a számokkal önmagukban még nem is lenne óriási probléma, ha nem egy nagyon alacsony bázisról nőtt volna ekkorát a kiskereskedelem volumene. Egy évvel ezelőtt ugyanis több mint 7 százalékkal esett vissza a forgalom. Erre a gondra világít rá az, hogy a 2021-es év átlagától, mint bázistól 0,8 százalékkal marad el a friss adat, és 2022 decembere óta ez az állapot jellemzi az ágazat teljesítményét. Egyetlen hónapban sikerült csak egy minimális 0,3 százalékkal meghaladni azt, idén márciusban.
Nincs minden rendben tehát a kiskereskedelemben, és ezt támasztja alá a havi szintű adat is, amely szerint 0,1 százalékkal csökkent a forgalom májushoz képest. Ezzel pedig gyakorlatilag sorban harmadik hónapja befagyasztották a háztartások a költéseiket.
Egy év után először áprilisban csökkent havi szinten a költés, 0,9 százalékkal, amit ehhez képest egy stagnálással felérő adat követett májusban és most újabb minimális mérséklődésről számolt be a KSH.
A friss jelentés szerint az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,4 százalékkal növekedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,6 százalékkal emelkedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,9, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,4 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,7, a használtcikk-üzletekben 5,2 százalékkal csökkent. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 14 százalékkal bővült. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene pedig 0,5 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 18 százalékkal nőttek.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1611 milliárd forintot ért el, ami azt jelenti, hogy
napi szinten 53 milliárd forintot hagytunk a boltokban, ám ennél többet kellene.
A friss adattal ugyanis feltehetően a kormányzat sem lehet túl elégedett. Abban bíztak ugyanis, hogy idén az infláció mérséklődésével, ezáltal a reálbérek újbóli növekedésével a lakosság újra elkezd fogyasztani, így a GDP-t majd részben a belső kereslet fogja tudni húzni majd. Ehhez azonban ennél nagyobb növekedési volumenre lenne szükség a kiskereskedelemben, de láthatóan a lakosság másként viselkedik, mint ahogy azt a kormány várta volna. Fogyasztás helyett inkább az elmúlt években felélt megtakarításait építi vissza, illetve már egy újabb óvatossági motívum is újra képbe került a gazdasági bizonytalanságok és a kormányzati retorika nyomán.
„Mélyen a várakozások alatt”
Virovácz Péter az ING vezető elemzője szerint mélyen a piaci várakozások alatt teljesített az ágazat. A havi adatok alapján az élelmiszer-kiskereskedelem közel 1 százalékos visszaesése húzta vissza jelentősen a kiskereskedelmi teljesítményt, ami szerinte komoly meglepetés. A kiskereskedelmi láncok ugyanis meglehetősen pozitív hangvételben nyilatkoztak a forgalmuk alakulásáról a foci-Eb következtében. Virovácz szerint azonban ez nem többletfogyasztás volt, hanem inkább valamiféle átcsoportosítás.
Az elemző szerint a második negyedévre vonatkozó kiskereskedelmi statisztikák alapján egy meglehetősen gyenge fogyasztási teljesítmény rajzolódik ki. Vélhetően a vártná jóval gyengébb GDP adat jelentős részben a fogyasztás gyengélkedéséből táplálkozott.
„Az továbbra is kérdés ugyanakkor, hogy a szolgáltatószektor milyen teljesítményt tudott felmutatni. De ott sem feltétlenül számítunk jelentős megugrásra, bár a nyári hónapokban a fontos sportesemények miatt azért a vendéglátás területe hozhat némi élénkülést” – írja kommentárjában Virovácz Péter.
Bizakodásra adhat okot szerinte a továbbra is magas reálbérnövekedés és az összességében erős munkaerőpiac. Az eddigiek alapján úgy látja, hogy a háztartások óvatossági motívuma és a fogyasztói bizalom alacsony szinten történő stagnálása még mindig erősebb hatást gyakorolt a fogyasztói döntésekre. Virovácz szerint a legbiztosabb pozitív fordulatra 2025 elejéig kell várni, ekkor ugyanis az ÁKK ismét jelentős kuponemelést hajt végre a lakossági államkötvények tulajdonosainak.
„Addig is a gazdaságpolitika elsődleges feladata a fogyasztói bizalom erősítése lenne” az elemző szerint.