Az orosz haditengerészetet arra is kiképezték, hogy nukleáris töltetű rakétákkal nyugat-európai célpontokat támadjon

Az orosz hadsereg már évekkel ezelőtt felkészült rá, hogy parancs esetén nyugat-európai, kaukázusi és csendes-óceáni célpontokat is képes legyen nukleáris fegyverekkel támadni. A Financial Timeshoz eljuttatott titkos katonai dokumentumok alapján Oroszország mostani szövetségeseinek megtámadására is készített terveket.

A dokumentumok 2008 és 2014 között készültek. Olyan célpontokat tartalmaznak, amiket hagyományos- vagy nukleáris töltetű rakétákkal meg tud támadni az orosz hadsereg. A tervek alapján Oroszország továbbra is rendelkezik olyan hadihajókkal, amik a felszínen tudják szállítani a nukleáris fegyvereket.

A célpontok három földrajzi régióban összpontosulnak. Nyugat-Európában elsősorban norvég, német és brit lokációkat gyűjtöttek össze, de van francia és észt célpont is. Stratégiai jelentőségű célpont az egyaránt NATO-objektum bergeni haditengerészeti bázis és az északnyugat-angliai brit tengeralattjáró-kikötő.

A második régió a Fekete-tenger és a Kaukázus vidéke. Az oroszok román, bolgár, török, azeri és iráni célpontok támadására is felkészültek. Az összeállításnál láthatóan nem válogattak katonai szövetségi rendszer alapján, a térképre ugyanúgy felkerültek törökországi NATO-objektumok, mint az Oroszországgal kifejezetten jó viszonyt ápoló egykori szovjet tagköztársaság, Azerbajdzsán létesítményei.

Az orosz hadsereg a csendes-óceáni térség megtámadására is készített terveket. Célpontokat határoztak meg Kínában, Észak- és Dél-Koreában, valamint Japánban is. Itt sem tettek különbséget szövetséges és rivális között, az Egyesült Államokkal jó kapcsolatban álló Dél-Korea ugyanúgy célponttá vált, mint a baráti észak-koreai állam.

A szakértők szerint a tervek azt bizonyítják, hogy amennyiben valamelyik határ menti NATO-tagállam (például Lengyelország) konfliktusba kerül Oroszországgal, azonnal veszélybe kerül egész Európa. Az orosz hadsereg ugyanis felkészült rá, hogy nyugat-európai célpontokat is támadjon. Ráadásul ehhez nukleáris fegyvereket is felhasználhat.

Bár a Szovjetunió és az Egyesült Államok 1991-ben megegyezett a taktikai nukleáris fegyvereket szállító felszíni hadihajók leszereléséről, a dokumentumok alapján az orosz hadsereg ismét használ ilyen hajókat. Szemben a víz alatt közlekedő tengeralattjárókkal, az ilyen hadihajók sokkal nagyobb eséllyel szenvedhetnek balesetet, mivel sem a viharoktól, sem az ellenséges fegyverektől nem védi őket a több száz méteres vízréteg.