Minden korábbinál részletesebben írta meg a Wall Street Journal (WSJ) az Északi Áramlat gázvezeték elleni robbantás történetét.

A lap szerint a merénylet terve olyan volt, mintha pár részeg embernek jutott volna eszébe záráskor egy bárban. Információik szerint pedig úgy tűnik, tényleg valami hasonló történt: 2022 májusában pár magas rangú ukrán katonatiszt és üzletemberek gyűltek össze, hogy koccintsanak az orosz invázió megállítására. Ivás közben pedig valaki bedobta: mi lenne ha megsemmisítenék az Északi Áramlatot. Az orosz gázt Európába szállító vezetékek milliárdokat biztosítottak a Kreml háborús gépezetének, ezzel pedig Putyin megfizethetne az agressziójáért.

„Mindig nevetek, amikor a médiában találgatásokat olvasok valami hatalmas műveletről, amiben titkosszolgálatok, tengeralattjárók, drónok és műholdak vesznek részt” - mondta a WSJ-nak egy tiszt, aki részt vett a tervben. „Az egész terv egy átmulatott éjszaka és egy maroknyi olyan ember elszántságának köszönhetően született, akiknek volt merszük kockáztatni az életüket a hazájukért.”

Négy hónappal később, szeptember 26-án a dán Bornholm sziget közelében víz alatti földrengésre vagy vulkánkitörésre utaló jeleket észleltek szeizmológusok. Ezt három erőteljes robbanás és az eddigi legnagyobb, Dánia éves szén-dioxid-kibocsátásának megfelelő mennyiségű földgáz felszabadulása okozta.

A WSJ cikke szerint az ukránok akciója körülbelül 300 ezer dollárba (kicsivel több mint 100 millió forint) került. Egy kisebb jachtot béreltek, és egy hatfős legénységgel – köztük képzett, civil búvárokkal – hajóztak ki.

A lap információi szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eredetileg jóváhagyta a tervet. Legalábbis ezt mondta az akcióban részt vevő egyik tiszt és három másik, a tervet ismerő személy. Később azonban, miután a CIA is tudomást szerzett róla, az ukrán elnök elrendelte a terv leállítását. Az akciót vezető Valerij Zaluzsnij, Zelenszkij akkori főparancsnoka azonban ennek ellenére folytatta. Zelenszkij idén februárban menesztette Zaluzsnijt.

A WSJ négy magas rangú ukrán tisztviselővel beszélt, akik vagy részt vettek az összeesküvésben, vagy tudtak róla. Mind azt mondták, hogy az Északi Áramlat vezetékei „legitim célpontot jelentettek Ukrajna Oroszország elleni védelmi háborújában”.

Az uktán tisztviselők beszámolóival egybecseng a vezeték elleni merénylettel kapcsolatos, közel két éve tartó német vizsgálat. A németek nyomozásuk során emaileket, mobil- és műholdas telefonos hívásokat, illetve az állítólagos szabotázscsoporttól származó ujjlenyomatokat és DNS-mintákat szereztek. A németországi vizsgálat viszont odáig nem jutott el, hogy Zelenszkijt is kapcsolatba hozzák a szabotázsakcióval.

Zaluzsnij – aki azóta Ukrajna londoni nagykövete lett – korábban azt mondta, nem tud semmiféle hasonló műveletről, és hogy minden ezzel ellenkező felvetés „puszta provokáció”. Akkor azt is mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek nincs felhatalmazása tengerentúli missziók végrehajtására, ezért nem is vett volna részt benne.

Hasonlóan tagadta a legfőbb ukrán hírszerző szolgálat, az SZBU egyik magas rangú tisztviselője is, hogy az ukrán kormánynak bármi köze lenne az Északi Áramlat elleni merénylethez. Ő a WSJ szerint azt mondta, Zelenszkij „nem hagyna jóvá ilyen akciókat harmadik országok területén, és nem adna ki erre vonatkozó utasításokat”. Még Vlagyimir Putyin is az Egyesült Államokat tette felelőssé a támadásokért.

Idén júniusban aztán Németország elfogatóparancsot adott ki egy ukrán férfi ellen, aki nyomozók szerint egyike volt azoknak, akik 2022 szeptemberében robbanóanyagot helyeztek el az Oroszországból Németországba vezető, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat vezetékein. A WSJ azt írja, a német nyomozás most Zaluzsnijra és csapatára összpontosít, miközben úgy tudni, hogy nincsenek olyan bizonyítékaik, amiket be lehetne mutatni a bíróságon.

A cikk szerint a történtek és a nyomozás eredményei boríthatják Ukrajna és Németország kapcsolatát, ami Ukrajnának azért is lenne súlyos veszteség, mert az Egyesült Államok után Németország segíti leginkább Ukrajnát, többek közt a katonai felszerelések beszerzésében.

„Egy ilyen mértékű támadás elegendő ok a NATO kollektív védelmi záradékának érvényesítésére, de az infrastruktúránkat egy olyan ország robbantotta fel, amit fegyverszállítmányokkal és milliárdokkal támogatunk” – mondta egy magas rangú német tisztviselő.

A merényletről szóló megállapodás a cikk szerint szóban történt, ahogy állítólag Zelenszkij is csak szóban hagyta jóvá a tervet.

A tervet, amiről egy hónappal később a holland katonai hírszerző ügynökség tudomást szerzett és értesítette a CIA-t. Amerikai tisztviselők ezután azonnal értesítették Németországot, és a CIA is figyelmeztette Zelenszkijt, hogy állítsa le az akciót. Az ukrán elnök ezután utasította Zaluzsnijt, hogy állítsák le az akciót, a tábornok viszont figyelmen kívül hagyta a parancsot, csapatával pedig módosítottak a terveken.

Zaluzsnij a csapatába „Ukrajna legjobb különleges műveleti tisztjeit hívta”, köztük Roman Cservinszkijt, aki korábban az SBU-ban szolgált. Cservinszkij jelenleg egy másik, ehhez nem kapcsolódó ügy miatt bírósági eljárás alatt áll Ukrajnában, júliusban helyezték szabadlábra óvadék ellenében. Szabadulása után nem akart az Északi Áramlat ellen elkövetett merényletről nyilatkozni, úgy fogalmazott, nincs felhatalmazása arra, hogy erről beszéljen.

Egy későbbi interjúban azt mondta, hogy a szabotázsnak két pozitív hatása volt Ukrajna számára: lazított Oroszország szorításán, illetve Moszkva számára csak egyetlen út maradt az Európába irányuló gázszállításra, az Ukrajnán áthaladó vezetékek. Így Ukrajna a háború ellenére is jövedelmező tranzitdíjakat szedhet be az orosz olajért és gázért, becslések szerint évente több százmillió dollárt. (Wall Street Journal)