A Ganymedest, a Jupiter (és egyben az egész Naprendszer) legnagyobb holdját egy akkora aszteroida találta telibe, ami húszor nagyobb volt, mint ami miatt a Földön 66 millió éve kihaltak a dinoszauruszok. A pusztító becsapodás négymilliárd éve történt - legalábbis erre lehet következtetni egy japán kutatás számítógépes szimulációiból.
Naoyuki Hirata, a japán Kobe Egyetem bolygókutatója által végzett modellszámítások szerint a Jupiter holdját egy 300 kilométer átmérőjű aszteroida találta el 60-90 fokos szögben, ami miatt ideiglenesen egy nagyjából 16000 kilométeres kráter keletkezett. A becsapódás valószínűleg destabilizálta a holdat, ami amiett a tengelye körül forogni kezdett.
A Ganymedest 1610-ben Galilei fedezte fel, a hold méretére jellemző, hogy valamivel még a Merkúrnál is nagyobb. Önálló mágneses mezeje van, és a felszíne alatt valószínűleg nagy mennyiségű fagyott sós óceán található rajta. A NASA feltételezése szerint nagyobb vízkészlete van, mint a Földnek, és oxigént is tartalmazó saját légkörrel rendelkezik.
A Ganymedes felszínét borító jellegzetes barázdákról régóta azt gondolják, hogy egy óriási aszteroidabecsapódás által létrehozott koncentrikus gyűrűk maradványai lehetnek. A feltételezett becsapódás nagysága és annak hatása azonban nem volt ismert. Hirata számítógépes szimulációi megerősítik, hogy egy óriási aszteroida csapódott a Ganymedesbe.
Néhány éven belül jóval több információnk lesz a Jupiter holdjairól. Az Európai Űrügynökség tavaly indított Juice űrszondája a tervek szerint 2032-ben áll rá a Ganymedes keringési pályájára, a küldetés során víz- és energiaforrásokat keres majd a Földtől több mint 700 millió kilométerre lévő holdakon.
(Guardian)