A cigányok Indiából jönnek, ezért alacsony az IQ-juk a Magyar Érdemrenddel kitüntetett alkotmánybíró szerint

Pokol Béla 2011-től volt a Fidesz-többség által kinevezett alkotmánybíró, megbízatása tavaly járt le. A március 15-én jelentős állami kitüntetéssel díjazott alkotmányjogász egy keddi nyilvános Facebook-posztban a magyar intelligenciáról értekezik. Mint írja, a magyar géniusz intelligenciája szerinte még úgy sem rossz, hogy itt vannak a cigányok, akik biológiai okokból alacsonyabb intelligenciájúak, ezért lehúzzák az egyébként jó magyar átlagot.

„Ilyen okosak vagyunk. És ha stimmel a cigányság indiai származása, akkor az onnan magukkal hozott 82-es IQ a mi 99-es összes IQ-átlagunk csökkentését létrehozva – egymilliós létszámukkal számolva – még ezzel a csökkentéssel sem rossz”

- posztolta Dr. Pokol, aki a jelek szerint mostanra nagyon megkedvelte a ChatGPT-t, amit többek között fajbiológiai elképzelései alátámasztására vesz igénybe.

Posztjában egy sokat vitatott, két évtizeddel ezelőtt megjelent könyv adataira hivatkozik, amit most a ChatGPT dobott elé arról, hogy az egyes országokban mekkora az átlagos IQ. A Richard Lynn és Tatu Vanhanen által jegyzett könyvben és a négy évvel később megjelent folytatásban a szerzőpáros az IQ és az országok gazdasági szintje között keresett kapcsolatot, megállapítva, hogy az átlagos intelligenciahányados Hongkongban a legmagasabb, Etiópiában pedig a legalacsonyabb. A magyar átlag-IQ eszerint 99 volt, nagyjából az európai átlag környékén.

A könyvet rengeteg kritika érte, főleg azért, mert a szerzők azt akarták bizonyítani, hogy a GDP egyszerűen az intelligenciahányados következménye. Miközben biologizálni próbálták a gazdasági különbségeket, nem számoltak sem a történelmi, társadalmi okok halmazával, sem az intelligenciatesztek módszertani problémáival, és az adataik szelektívek voltak. A könyv homályban hagyta, hogy az ok-okozati kapcsolatok ennél azért kicsit bonyolultabbak, és sok esetben éppen fordítottak lehetnek: „egy népesség átlagos IQ-ja egyszerűen a középosztály méretét jelzi, és mindkét változó az ipari fejlődés következménye” - ez az egyik velős bírálat arról, hogy a szerzők egyszerűen felcserélték az okot (társadalmi fejlettség) az okozattal (IQ), és az előbbit az utóbbiból vezették le.

Hogy az IQ nem egyszerűen objektív természeti adottság, és főleg nem olyan, amit az etnikai hovatartozás határozna meg, evidens közhely a társadalomtudományokban. Az alkotmányjogászkodás és jobboldali közéleti tevékenysége mellett egyébként szociológusként ismert Pokol Béla azonban a posztja szerint erről még vagy nem hallott, vagy nem ért vele egyet.