• Szerdán tárgyalt Takács Péter egészségügyi államtitkár több kamarával és szakszervezettel.
• Egy olyan szöveg volt az asztalon, ami a Magyar Orvosi Kamara szerint jelentősen ronthatja a helyzetüket, és ez a betegellátásnak sem tesz jót.
• A változást fenyegetőnek látják.
• A Belügyminisztérium szerint erről szó sincs, azt mondják, a kamara álhírt terjeszt.
• Takács Péter azzal érvel, egy vitaanyagot küldött ki. A kamara szerint az nem így néz ki, és tartják a korábbi véleményük.
• A legutóbbi összecsapásnak a kötelező kamarai tagság megszüntetése és a kamara jogköreinek csorbítása lett a vége.

Takács Péter egészségügyi államtitkár megígérte, hogy idén már nem nyújtja be a Parlamentnek azt a jogszabálymódosítást, amivel újra szabályoznák az egészségügyben dolgozók munkakörülményeit.

A Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete szerint ez volt a szerdai tárgyalás eredménye. Közleményük szerint ezzel „jelen pillanatban a fenyegető változások távolabb kerültek, de nem hárultak el.”

A tervezett változtatás ellen – amelyet szerintük normaszövegként kaptak meg, - mindkét szervezet tiltakozik, mert az „növelné az egészségügyi dolgozók munkaidejét, csökkenti a bérüket, és lehetővé teszi, hogy a várandós vagy a krónikus beteg orvosokat is ügyeletre kötelezzék.”

A MOK elnöksége által készített korábbi összefoglaló szerint - amely eljutott a 444-hez is - az államtitkárság által megküldött tervezet alapján az eddigi havi kettő helyett hat ügyeletre lehetne kötelezni az orvosokat, az önként vállalt túlmunka kiszorulhat, az ügyeleti idő pedig érdemben nem gyarapítja a nyugdíjhoz számított időt. A pihenőidőre nem járna bér, a hosszát pedig 11-ről 8 órára csökkenthetik a munkavállaló beleegyezése nélkül is, így egymást követő hétköznapokra is kötelezően előírhatnak ügyeletet.

A kamarától megtudtuk, az egyeztetésen nem volt olyan pont, amiről Takács Péter lemondott volna. Srádi Péter szakszervezeti elnök szerint az államtitkár annyi engedményt tett, hogy elküldenek majd egy összefoglalót arról, mit tervez pontosan a kormány, és ehhez várják egy hónapon belül a szakmai javaslatokat. Egyelőre ők nem látják, hova akarnak eljutni, így kérdés, milyen javaslatokat tudnak majd tenni.

Az álláspontok most nagyon távol vannak egymástól: „az egész koncepció rossz, és az sem jó, hogy egy salátatörvényben, szétszórva akarják ezt szabályozni. Szerintünk egy átfogó törvényre lenne szükség, és az egész szolgálati jogviszonyt újra kellene szabályozni. Ettől Takács Péter elzárkózott.”

A kamara és a szakszervezet közleménye szerint az állami egészségügy évtizedek óta elhanyagolt, mély strukturális problémákkal küzd, és a szükséges összeg feléből működik.

„Az ágazatban dolgozók jövőképét a kilátástalanság jellemzi, sokan elhagyták a közegészségügyet, így nincs elegendő orvos és ápoló. Az ellátás minősége romlik, a frusztráció a betegek és az orvosok számára is mindennapos tapasztalattá vált. Ezért a lakosság érdeke azt kívánja, hogy az állam olyan munkakörülményeket teremtsen az egészségügyben, amelyek biztosítják a dolgozók megtartását. Az államtitkárság jelen tervezete nem ilyen.”

Srádi Péter azt mondta, az orvosok körében óriási felháborodást okozott a tervezet, mert az orvosok többsége túlterhelt, a legtöbb szakmában nagyon sok beteget kell ellátni.

„A legtöbb dolgozó úgy érzi, a teljesítőképessége határán van, rossz munkakörülmények között dolgozik, és nem akar plusz időt rászánni az életéből a munkára.”

A szakszervezethez lendületből befutott visszajelzések alapján sokan gondolkodnak pályaelhagyáson, vagy azon, hogy elmennek a magánegészségügybe vagy külföldre dolgozni.

Arra a kérdésünkre, hogy hány orvos hiányzik a rendszerből, ha a dolgozók túlterheltségre, a betegek meg a hosszú várólistákra panaszkodnak, Srádi Péter azt mondta, az üres háziorvosi praxisokból kiindulva ezres nagyságrendről lehet beszélni. Pontos statisztikájuk azonban nincs.

A kamara és a szakszervezet felméri, hogy az orvosok akarnak-e valamilyen közös fellépést a kormány tervei ellen.

Srádi Péter azt mondta, jogszerűen nem sztrájkolhatnak, az önként vállalt túlmunka felmondásával lehet nyomást gyakorolni. „Az összes akut szakma csak emiatt működik. Ez a legerősebb lehetőség.”

Van még más lehetőség is, például, hogy letétbe helyezik a felmondásukat, vagy az utolsó pontig betartatják a minimumfeltételeket (vagyis azokat az előírásokat, melyek elméletben kellenek a biztonságos betegellátáshoz), de „akkor nagyon lassan haladna a betegellátás.”

Belügyminisztérium: Álhír!

A Belügyminisztérium szerint a Magyar Orvosi Kamara álhírt, valótlan információt terjeszt, hiszen az ügyeleti óraszámra vonatkozó szabályt nem módosították, az elrendelhető ügyeletek száma sem változik, és rendes munkaidő terhére csak az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával lehet ügyeletet elrendelni.

A Belügyminisztérium szerint ezt a módosítást kifejezetten a munkavállalók kérték.

Közleményükben azt írták, az elmúlt időszakban több egészségügyi szakszervezet és szakmai kamara kérte, hogy legyen egységes szabályozás az ügyeleti idő, a túlmunka és a kötelező pihenőidők elszámolása ügyében, mert szerintük a hatályos jogszabályok nem elég pontosak, a munkáltatók pedig eltérően értelmezik a szabályt.

A tárca elkezdte az új szabályozás kialakítását, és egy döntés-előkészítő, vitaindító anyagot küldött szét a kamarák és stratégiai partnerei részére, mielőtt még lezajlott volna a közigazgatási- és minisztériumi belső egyeztetés. A tárca szerint ötből négy szervezet érdemben reagált, a MOK viszont „elárasztotta a sajtót és a közösségi médiát valótlan állításokkal.”

Sajnálják, hogy a MOK „az orvostársadalom valódi érdekképviselete helyett továbbra is egyfajta

közvéleményformáló aktorként szakmai köntösbe bújtatja politikai töltetű megnyilvánulásait. Rejtett célja az egészségügyi tevékenység felelősség nélküli irányítása.”

A BM közölte azt is, a szakmai egyeztetések folytatódnak, és „a cél, hogy olyan jogi környezet legyen, amelyben az egészségügyi dolgozók biztonságban érzik magukat.”

MOK: Egy vitaanyag nem így néz ki

A Belügyminisztérium közleménye után is megkerestük a MOK-ot, amely azt válaszolta,

tartják a leírtakat.

„A kapott anyag formailag normaszöveg volt, pontos jogszabályi helymegjelölésekkel, kiváltandó és behelyettesítendő szövegrészekkel. Formailag egy munka-és vitaanyag nem így néz ki. A MOK szakértői a törvénymódosításokból az általunk leírtakat rakták össze - a lényegében minden területen szigorúbb, a munkavállalók számára hátrányosabb módosításokat.”

Srádi Péter a közleménnyel kapcsolatban azt mondta, „a rosszul szabályozott, számos törvényhez visszanyúló tervezetet nehéz értelmezni, de ők több munkajogásszal konzultáltak, akiknek az volt az álláspontjuk, hogy

„a tervezetben megvan a lehetőség arra, hogy akár hat ügyeletet rendeljenek el, vagy heti kétszer a rendes munkaidő terhére tegyék ugyanazt.”

Korábbi közleményük szerint a javaslat a jogász szakértők véleménye alapján ellentétes az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Európai Unió bíróságainak korábbi döntéseivel, iránymutatásával.

Legutóbb a kamara az ügyeleti rendszer átalakítása miatt tiltakozott, arra biztatva az orvosokat, hogy ne írják alá az ügyeletre vonatkozó szerződést. A vége az lett, hogy a kormány egy törvénymódosítással megszüntette a kötelező kamarai tagságot és több jogköre korlátozásával gyakorlatilag kiüresítette a szakmai szervezetet.