Szerdán Kijevbe vonatozott Antony Blinken amerikai és David Lammy brit külügyminiszter, miután Ukrajna engedélyt kért a nyugati szövetségesektől kapott nagy hatótávolságú fegyverek használatára Oroszországon belül. Az esti sajtótájékoztatójukat nagy várakozás övezte, az orosz kormány például már előre fenyegetőzött: „megfelelő választ” fog adni arra, ha az ukránok megkapják az engedélyt.

Az új ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha rögtön azzal kezdte a sajtótájékoztatót, oldalán Blinkennel és Lammyvel, hogy sürgette az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat: oldják fel az oroszországi célpontok elleni fegyverhasználatra vonatkozó korlátozásokat. Megköszönte a nyugati szövetségesek támogatását, de hozzátette: „A legfontosabb, hogy megszűnjön minden akadály az amerikai és brit fegyverek Oroszország elleni alkalmazása alól. Ez közelebb fogja hozni az igazságos békét”.

Az amerikai külügyminiszter következett, aki több mint 700 millió dolláros nem-katonai támogatást jelentett be Ukrajnának, amelynek célja az Oroszország által többször is megtámadott energiahálózat megerősítése a várhatóan nehéz tél előtt. 325 millió dollár negy arra, hogy segítsen az ukrán energiatermelő létesítmények javításában és helyreállításában, a vészhelyzeti tartalék energiaellátás biztosításában és az energetikai infrastruktúra fizikai biztonságának megerősítésében.Mintegy 290 millió dollárral élelmiszer-, víz-, szállás-, egészségügyi és oktatási programokat finanszíroznak a rászoruló ukránok és az országon kívüli menekültek számára. A fennmaradó 102 millió dollárt aknamentesítési tevékenységekre fordítják.

Ezek után jött a brit kolléga, aki „imperializmusnak” és „fasizmusnak” nevezte Oroszország ukrajnai akcióit, de a várva várt bejelentést ő sem tette meg. „Putyin barbár akciói egy nagyon régi és gonosz történet legújabb példája. Az egyik ősömet elhurcolták otthonából, rabszolgasorba taszították, hajóra láncolták, és arra kényszerítették, hogy egy idegen birodalom hasznára dolgozzon. Nagyon is jól tudta, hogy mi az imperializmus. Az autoriter rendszerek tettei soha nem ugyanolyanok, de 80 évvel azután, hogy Sztálin deportálta a krími tatárokat, 240 évvel azután, hogy Nagy Katalin annektálta a Krímet, Putyin ugyanazt az arroganciát, ugyanazt a kapzsiságot és ugyanazt a megvetést mutatta mások, egyének és nemzetek jogai iránt. Ez az imperializmus. Ez fasizmus. És ezen a héten arra is emlékeztettek bennünket, hogy más tekintélyelvű rezsimek hogyan segítik Putyint, Irán pedig még tovább támogatja Moszkvát azzal, hogy ballisztikus rakétákat küld, ami jelentős és veszélyes eszkaláció” - mondta Lammy.

Mindketten azt sugallták, hogy nem ők lépnek szintet az háborúban, hanem Oroszország eszkalálta a helyzetet, amikor Iránból szervett be rakétákat.

Az eszkalációval kapcsolatos aggodalom volt az egyik oka annak, hogy nem adtak engedélyt Kijevnek arra, hogy a tőlük kapott, nagy hatótávolságú fegyvereket használja Oroszországon belüli célpontok támadására. Blinken azt mondta, a háború kezdetétől kezdve alkalmazkodnak folyamatosan a konfliktus újabb fordulataihoz. Az eszkaláció „az egyik tényező, amelyet mindig figyelembe veszünk, de természetesen nem az egyetlen tényező, és nem feltétlenül döntő tényező”. Hozzátette: „Láttuk, hogy Oroszország folytatja, sőt fokozza támadásait Ukrajnán belül, a civilek, az energetikai infrastruktúra, valamint az országát védő ukrán hadsereg ellen. És most láttuk, hogy Oroszország ballisztikus rakétákat szerez be Irántól, ami tovább erősíti az ukrajnai agressziót. Tehát ha valaki eszkalációs lépéseket tesz, akkor az Putyin úr és Oroszország”.

Lammy azt mondta, hogy látják „ezt az új tengelyt: Oroszország, Irán, Észak-Korea. Sürgetjük Kínát, hogy ne álljon össze ezzel a renegát csoporttal”.

Amikor végre rákérdeztek a Zelenszkij elnök által sürgetett „erős döntésekre”, kitérő választ adott. „Zelenszkij elnökkel ma részletes megbeszélést folytattunk. Elismerjük, hogy Ukrajna a szabadságharc frontvonalában van, és azt is, hogy az elmúlt hetekben ártatlan férfiak, nők és gyermekek óriási veszteségeket szenvedtek el itt Ukrajnában. Nagyon aggódunk az eszkalációs akciók miatt, amelyeket különösen Irán részéről látunk” - mondta. Elmondása szerint sok lehetőséget megvitattak, és most visszatér Keir Starmer brit miniszterelnökhöz, hogy vele is tanácskozzon az elhangzottakról. „Nem várhatják el tőlem, hogy ezen a sajtótájékoztatón részletesen beszéljek erről, mert nem vagyok hajlandó Putyinnak előnyt adni” - mondta, de „mint a legszorosabb szövetségesek, várakozással tekintünk a megbeszélések elé, amelyeket nem csak pénteken fogunk folytatni, hanem gyanítom, hogy a következő hetekben is, miközben az ENSZ-közgyűlés felé tartunk.”

Blinken is azt válaszolta, hogy visszatér Washingtonba, és tájékoztatja az elnököt. A téma alighanem fontos része lesz a Biden elnök és Starmer miniszterelnök közti pénteki találkozónak.

Ami azt jelenti, hogy bár nem volt ma nagy bejelentés, de a nyugati fegyverek oroszországi használatáról szóló tárgyalások folytatódnak. (Guardian, AP)