Zsiday Viktor: Van kockázata annak, hogy a 2022-es árfolyamválsághoz hasonló helyzet alakul ki Magyarországon
Nem tudjuk, hogy lesz-e az Egyesült Államokban recesszió, de azt erősen valószínűsíthetjük, hogy ha igen, akkor 4-5-6 negyedéven át is eltarthat a gazdasági gyengélkedés – mondta Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő csütörtöki webinárján. Az elemző, aki szerint a közgazdász olyan, mint a fogorvos, akkor kérdezed, amikor baj van, attól tart, hogy ha az amerikai gazdaság nehézségei fokozódnak, akkor egyik olyan szereplő sem lesz képes hatékonyan beavatkozni, amelyik a gazdasági megtorpanások vagy sokkhelyzetek idején szokta kisegíteni a gazdaságot.
Hagyományosan két szereplő tud ilyenkor beavatkozni: vagy a kormányzat azzal, hogy pénzt pumpál a gazdaságba, vagy a jegybank, hogy kamatot csökkent, amivel ösztönzi a hitelezést. Ezek a beavatkozások jellemzően gyors hatással jártak, így a második világháború óta a nyugati világban nem voltak nagyon mély és hosszú recessziók. Most viszont baj van, mert ez a két szereplő nem tud segíteni a gazdaságon – mondta Zsiday.
A Fed segítsége szerinte azért nem valószínű, mert a 2010-es években végig nagyon alacsony, 0 százalék körüli kamatok voltak. Így a vállalatok, a lakosság, mindenki felvett egy csomó olcsó, szinte ingyenes hitelt. Ennek köszönhetően az amerikai jelzálogpiaci hitelállomány átlagos kamatszintje 5 százalék körül van, míg most egy új hitelt 7 százalék körüli kamattal lehet felvenni. Ezért hiába a Fed kamatcsökkentése, annak nem fog átmenni a hatása, sokszor és nagyot kell a kamaton vágni, mire eredménye lesz.
A másik problémát az jelenti, hogy az utóbbi években az Egyesült Államok nem úgy viselkedett, mint egy okos ország. Az okos országok fellendülés idején csökkentik, bajban növelik a költségvetési hiányt. Az Egyesült Államokban viszont nem csökkentették akkor, amikor jól mentek a dolgok, így a deficit 7 százalékon, nagyon magas szinten van (miközben az ezredforduló környékén még többlet volt az amerikai költségvetésben). Ráadásul ha lassul a gazdaság, akkor ez a GDP-arányos hiány a mostani 7-ről 8-10 százalékra mehet.
A legfontosabb kérdés nekünk persze az, hogy milyen hatással lesz mindez Magyarországra. Erős bérnövekedést akarunk, pénzt osztani a vállalatoknak és embereknek, ez növekvő költségvetési hiányt és inflációs nyomást jelent – sorolta a gazdaságpolitika elmúlt hetekben kirajzolódó vízióit Zsiday. A szakértő szerint „lehet ezt folytatni mindaddig, amíg a magyar adósságot megvevő piacok ezt tolerálják”, a kérdés csak az, hogy meddig lesznek velünk türelmesek. „Amikor nyugodt a világ, akkor könnyen tolerálnak sokat a piacok, de amikor nagyon negatív globális környezet van, sokkal jobban harapnak”.
A szakértő szerint ha ilyenkor próbálunk meg egy expanzív, költekező, a hiányt elengedő költségvetési politikát, az veszélyes lehet az állampapír-piacon, és a forint gyors gyengüléséhez is vezethet. Ezért Zsiday szerint „Magyarország számára nagyon nagy kockázat egy ilyen recessziós helyzet”. Pláne, hogy a feltörekvő országokban a devizagyengülési folyamatok önerősítőek: ha elkezd esni a nemzeti deviza árfolyama, a lakosság beijed és „kiviszi” a pénzét – azaz elkezdi átváltani biztonságosabbnak vélt valutákra –, ami még nagyobb gyengülést generál.
Ez történt 2022 őszén Magyarországon, amikor 420 forint fölött is járt az euró ára, és az MNB-nek nagyon keményen be kellett avatkoznia, hogy megelőzzön egy árfolyamválságot. Zsiday szerint van kockázata annak, hogy hasonló történik, ha a most kijelölt utat akarja járni a magyar gazdaságpolitika egy recessziós környezetben, és mindent annak rendel alá, hogy nagy gazdasági növekedés legyen 2025-ben.