Lezárták a rakpartokat
Hétfő este nyolckor lezárták a budai és a pesti alsó rakpartot. Az előrejelzések szerint a Duna kedden délelőtt éri el az alsó rakpart szintjét.
Miközben a szakemberek az eddig rekord, a budapesti mércén mért 891 centis vízállás közelébe várják a Duna tetőzését, az árhullám Nagybajcsnál már elérte az országot, itt már harmadfokú a védekezési szint. A kritikus részeken a hétvége óta folyik a mobilgátak építése és a homokzsákok felhalmozása. Megindult az önkéntesek és a politikusok áramlása is a gátak felé. A helyzet nemcsak a Dunán melegszik: a Rába és a Lajta már rekordközelben járnak. Kövessék velünk az eseményeket percről percre!
Hétfő este nyolckor lezárták a budai és a pesti alsó rakpartot. Az előrejelzések szerint a Duna kedden délelőtt éri el az alsó rakpart szintjét.
„A kormány minden segítséget megad a fővárosi védekezéshez is,” - közölte Sára Botond főispán. A Budapest Főváros Védelmi Bizottsága hétfői ülésén megállapodtak többek közt arról, hogy a katasztrófavédelem napi 200 és a budapesti kormányhivatal 100 kiképzett önkéntessel segíti a védekezést. Amennyiben további emberi erőre van szükség, 200 rendőr, a Magyar Honvédség és a kormányhivatal árvízvédelmi kiképzést kapott további állománya is készenlétben áll
„Folyamatban van az árterületen tartózkodó hajléktalanok felkutatása és a szociális ellátórendszerbe terelése”
- írta Sára.
Saját zsebből adott pálinkára a belügyminiszter a gönyűieknek, mikor vasárnap a településen járt megtekinteni az árvízi védekezést. Major Gábor polgármester az RTL Híradójának mesélte el, hogy
Erre Pintér elővette a pénztárcáját, kivett belőle hatvanezer forintot, és odaadta a településvezetőnek italra. A polgármester hozzátette: a kilenc üveg pálinkát a munka után isszák majd meg.
Magyarország az Európai Unió (EU) Tanácsa soros elnökeként hétfőn aktiválta az uniós integrált válságelhárítási mechanizmust. Az Európai Tanács azért hozta létre az integrált válságelhárítási intézkedéseket, hogy súlyos válsághelyzetek esetén elősegítsék a tagállamok közötti információcserét és a tagállami fellépések koordinációját. Ilyenkor a Tanács soros elnöksége a mechanizmus keretében tudja koordinálni a válsáokra adott politikai válaszlépéseket. Ilyenkor egy asztalhoz ültetheti az európai uniós intézmények képviselőit, az értintett tagállamok képviselőit és más fontos feleket. Az aktiválást azt tette szükségessé, hogy Közép-Európában példátlan súlyos időjárási viszonyok több uniós tagállamnak, így Ausztriának, Lengyelországnak, Csehországnak, Szlovákiának, Magyarországnak és Romániának is évtizedek óta nem tapasztalt árvízhelyzettel kell megbirkóznia
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn bejelentette, hogy ezzel a rendkívüli időjárási és árvízhelyzettel különösen súlyosan érintett közép-európai tagállamok koordinálni tudják a védekezési feladatokat. Az érintett tagállomok azt is meg tudják határozni, hogy az EU hogyan tudja őket a leghatékonyabban segíteni a védekezési feladatok ellátásában. A koordinációs központ kedden reggel már ülésezik, a munka lehetővé teszi a szakértők számára az árvízhelyzet nyomon követését, a támogatások meghatározását, és általában véve a koordinációt az európai uniós intézményekkel. Bóka azt mondta, hogy a magyar EU-elnökség kész az uniós polgári válságkezelési mechanizmus aktiválására is, amennyiben a tagállamok részéről arra igény érkezik. (MTI)
Bár napok óta erről szólnak a hírek, maga az árhullám az csak ma, hétfőn érte el az országot, mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az M1 műsorában. Siklós Gabriella hozzátette: a hétfő esti kalkulációk szerint a Duna tetőzése Budapesten szombat hajnalra várható. A tiszai igazgatóságokról átvezényelték a szakembereket, a bevethető vízügyesek már mind ott vannak a Duna és a Lajta mentén. Arra a kérdésre, hogy született-e már döntés a lajtai szükségtározók megnyitásáról, a szóvivő azt válaszolta, hogy
egyelőre nem, folyamatosan mérlegelnek a szakemberek, a szélén táncolunk annak, hogy meg kell-e nyitni, vagy nem.
Hozzátette: a megnyitást nagyon jó pillanatban kell eltalálni, Siklósi szerint kedden biztosan döntés születik erről.
Kedden reggel lezárják a Margitsziget mindkét bejáróját, azon sem személyautók, sem a BKK járatai nem hajthatnak be, a sziget csak északról, az Árpád híd felől közelíthető meg és onnan is kizárólag gyalog - jelentette be a BKK. Az intézkedés miatt keddtől 26-os autóbusz nem közlekedik, valamint a 4-es és a 6-os villamos nem áll meg a Margitszigeti megállóban.
A meteorológiai előrejelzésekhez képest jóval kevesebb csapadék hullott a Rába vízgyűjtőjén, így nem kell komoly védekezésre készülni a folyón, számolt napi jelentésében az Észak–dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A tájékoztatás szerint a Rába vízszintje a következő napokban a folyó teljes magyarországi szakaszán az I. fokú készültségi szint alatt alakul.
A Lajta mellett folyamatosan zajlanak a töltésmagasítási munkálatok. Jelenleg a Lajta bal parti csatorna bal partján építenek homokzsákos nyúlgátot, melyben 200 katona (150 nappal, 50 éjszaka) segíti a vízügyeseket.
Bár a város vízkárelhárítási terve 600 centiméteres vízszintnél írja csak elő a mobilgát felállítását, a Szentendre árvízvédelmét irányító testület úgy döntött: nem várnak addig, már hétfőn megkezdik az építkezést. A helyieket arról tájékoztatta az önkormányzat, hogy az előrejelzések szerint szeptember 20-án,
740-750 centiméterrel tetőzhet a Duna Szentendrénél, ami a tavaly decemberihez képest 1,6 méterrel magasabb, a 2013-as árvízi tetőzéstől 40-50 cm-rel kevesebb.
Hétfő kora estig legalább 16 ember halt meg a közép-európai országokban pusztító árvizekben. Lengyelországban öten vesztették életüket eddig, miután hétfőn megtalálták a Nysa városában eltűnt hazafelé tartó sebész holttestét is. A cseh hatóságok hét embert eltűntként tartanak nyilván, eddig egy vízbe fulladt nő találtak meg.
Ausztriában eddig legalább hárman, Romániában pedig heten haltak meg.
Az osztrák kormány 300 millió eurós (118 milliárd forint) pénzügyi segítséget különített el a katasztrófaalapból az árvíz által okozta károk enyhítésére. Ha az összeg nem lenne elég, bővítik a keretet. Ausztriában a katasztrófaalapot a személyi jövedelemadó és a társasági adó bevételeiből finanszírozzák. A katasztrófaelhárítás az egyes tartományok hatáskörébe tartozik. A szövetségi kormány a kifizetett összegek 60 százalékát téríti meg ezeknek a tartományoknak.
Karl Nehammer kancellár a Válság- és Katasztrófakezelési Bizottság ülése után azt mondta, a gátakat meg kell erősíteni, a figyelem középpontjában az evakuálás is áll. Felső-Ausztriában és Stájerországban az áramszolgáltatás biztosítása a cél. Werner Kogler újabb árhullámra számít.
Lengyelország 1 milliárd zlotyit (92 milliárd forint) különített el az árvízkárosultak támogatására. Donald Tusk, akinek kabinetje rendkívüli ülést tartott hétfőn reggel, katasztrófahelyzetet hirdetett az árvízek sújtotta Sziléziai, Alsó-sziléziai és Opolei vajdaság egyes részein, és az Európai Unióhoz fordul segítségért. A rendkívüli jogrend egyelőre 30 napig lesz érvényben. Lengyelország délnyugati részein jelentős áradások voltak a hétvégén, károkat okozva épületekben, hidakban, utakban és az infrastruktúra egyéb létesítményeiben. Hétfőre virradóra mintegy 2600 embert kellett kimenekíteni Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter szerint. Az árhullámok ugyan több helyen is visszahúzódtak, de nyomukban sár és törmelék borította utcák maradtak hátra, az érintett térségekben hétfőn az iskolák és irodák zárva tartottak. A mentési és árvízvédelmi munkálatokban a tűzoltóság és rendőrség mellett a hadsereg alakulatai is részt vesznek. Ivóvizet és élelmet teherautókkal juttatnak el a hatóságok a régióba. (ORF/MTI)