A Debreceni Egyetem rektora hadat üzent a kórházi fertőzéseknek

Debrecenben hadat üzennek a kórházi fertőzéseknek: a kutatások jelenlegi állása szerint másfél-két év múlva a városban kórházi fertőzés által indukált szepszisben nem fog meghalni senki – mondta a Debreceni Egyetem rektora az MTI-nek.

Szilvássy Zoltán azt mondta, olyan fágot (baktériumölő vírust) fejlesztenek, aminek a „bevetésével” elpusztítják az összes kórházi fertőzést okozó, helyi antibiotikum-rezisztens baktériumot, ami a jövőben megszünteti az ilyen jellegű fertőzéseket az összes debreceni egészségügyi intézményben.

Az antibiotikumok túlzott alkalmazása

A humán fejlesztéseket állategészségügyi kutatások előzték meg. Az antibiotikumok túlzott alkalmazásával ugyanis ma gyakorlatilag hatástalan az antibiotikum-állomány igen jelentős százaléka, ha nem az egész – mondta a rektor. Az állatállományban ez azt jelenti, hogy például egy baromfitelep szalmonellafertőzése esetén az állományt fel kell számolni, ezek az állategészségügyi előírások. De nem mindegy, hogy egy 60-80 ezres csirkefarmon „beássák” az állatokat, vagy meggyógyítják, „mi meg tudjuk gyógyítani, bármilyen baktériummal fertőzött az állomány” – mondta a professzor.

Szilvássy Zoltán a részletekről azt mondta: az egyetem kutatói 8 éve dolgoznak azon az egyedülálló technológián, ami csökkenti a kóros baktériumok életképességét, elcsendesíti azokat a géneket, amikkel az ellenálló képességüket tudják kialakítani.

Bioaktív hatóanyagok

Stündl László, az egyetem mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karának dékánja hozzátette: bioaktív hatóanyagokat találtak Magyarországon termelt, fogyasztott növényekben, azok melléktermékeiben. Ezeknek már kis dózisban kimutatták a hatásosságát: gátolják a patogénbaktériumok fejlődését, szaporodását és azoknak a géneknek a kifejlődését, amik a rezisztenciáért felelősek.

Gyilkos fegyver

A szakemberek szerint ezzel együtt jól kombinálható megoldás az úgynevezett fágterápia. A fágok olyan hasznos vírusok, amik baktériumokat képesek ölni mellékhatások nélkül. Ennek során a baktérium kap egy vírusfertőzést, ami viszont sokszor azzal végződne, hogy a baktérium és a vírus között békés egymás mellett élés alakulna ki, és hogy ez ne következhessen be, ha a vírus megtalálta az ő specifikus baktériumát, akkor erre a kis vírusra a kutatók „rászerelnek egy gyilkos fegyvert” – magyarázta Szilvássy Zoltán.

Ezt úgy hívják, hogy endolizin, egy enzim, ami ha bekerül a baktérium szervezetébe, a baktérium azonnal szétpukkad, így ezzel nagyon megbízhatóan, nagyon nagy találati aránnyal, gyakorlatilag mellékhatásmentesen, és főleg nagyon gyorsan el tudnak tüntetni bármilyen baktérium által okozott fertőzést – mondta a rektor.

A kutatók a terápia hatékonyságát már több kísérlettel igazolták különféle kombinációkban, így hamarosan, akár egy éven belül állatok millióin és gazdák ezrein segíthet a Debreceni Egyetem egyedülálló innovációja – mondták el az MTI-nek.

Órákon belül be tudnak avatkozni

A gyakorlatban ez úgy történik, hogy a fertőzött telephelyen beazonosítják a kórokozót nukleinsav és fehérje meghatározásos módszerrel, ami nagyon gyors, nem tenyésztenek napokig miközben pusztulnak a jószágok, hanem órákon belül be tudnak avatkozni – mondta Szilvássy Zoltán.

Ha a bakteriofág könyvtárukban van készen olyan fágtörzs, amivel az adott baktériumot el tudják pusztítani, akkor az egész nagyon gyorsan megtörténik. Ha nincs megfelelő törzs, akkor egy napon belül gyártatni tudnak megfelelő fágokat, és ilyen gyártási engedéllyel Európában egyedül a Debreceni Egyetem rendelkezik – mondta Szilvássy, aki szerint „ahhoz is megvan az infrastrukturális hátterünk, hogy két év múlva ugyanezzel a terápiával az emberek életét is megmentsük”.

Hat vírus

Debrecenben hat azonosított baktérium okoz halálos kimenetelű kórházi fertőzéseket, ezek ellen fejlesztették ki az első fágokat, csak a humán engedélyeztetés kicsit lassúbb, de bíznak benne, hogy hamarosan sorozatban megindulhat a humán felhasználás is, aminek az eredményeként Debrecenben senki nem fog meghalni kórházi fertőzés miatt – mondta a rektor, aki szerint a további kutatások arra irányulnak majd, hogy a szűk hatásspektrumú fágok hatását kiterjesztve szélesebb körben, akár a kontinensen is bevethetők legyenek és megszűnjenek a kórházi fertőzések. (MTI)