Már senki nem vesz napilapot, sorra dőlnek a negatív rekordok
Nem újdonság, hogy leáldozóban van a papírújságok piaca, évről évre egyre kevesebbet adnak el belőlük. Egy jó ideje már több a bezárt újságos, mint a még nyitva tartó. Budapesten már nemcsak a körúton állnak üresen a bódék, hanem elkezdtek bezárni a metróaluljárókban lévők is, így például a Ferenciek terénél.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság most közölte a 2023-as adatokat.
A napilapok közül a Blikk fogy a legjobban, 39 ezer példány kel el, ez egy év alatt közel 10 ezer példányos visszaesés. A csúcson 2004-ben voltak 255 ezer példánnyal.
A politikai napilapok közül a Népszava 12 ezer példányban fogyott, kétezerrel kevesebb kelt el belőle, mint egy évvel korábban. A 2016-ban beszántott Népszabadság példányszáma amúgy a szocializmus fénykorában 7-800 ezres volt, de már demokratikus viszonyok között, például 2006-ban is 106 ezer kelt el belőle, a megszűnéskor 37 ezer példányon állt. A Magyar Nemzet nincs a listán, mondjuk nem is klasszikus újságként működik.
A kormánypárti, állam által eltartott Nemzeti Sport is távol áll az 1903-as alapításkor megfogalmazott elvektől, egy év alatt háromezer példánnyal kevesebb fogyott, 16 ezren álltak tavaly. (És papíron már én sem olvasom.)
A vidéki napilapok piacát a fénykorában 100 ezres példányszámú Kisalföld vezeti 26 ezerrel, ők 5 ezer példányt buktak egy év alatt.
A hetilapok példányszámai még mindig egészen magasak, de ott is brutális, nem egyszer 10-20 százalékos veszteséget kellett elszenvedni egy év alatt.
Kiskegyed (121 ezer), Nők Lapja (119 ezer), Színes RTV (111 ezer) a sorrend.
A közéleti lapok közül a HVG 23 ezer, a Magyar Demokrata 7 ezer példányon áll, előbbi kétezer, utóbbi hétszáz példányt vesztett egy év alatt.