Van, ahol már apad, de a java még hátravan

A lengyelországi Wroclawban tartott válságcsúcstalálkozón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke gyors és egyszerű segítséget ígért azoknak az uniós országoknak, amiket a közelmúltban szélsőséges időjárás és áradások sújtottak. Ennek érdekében a meglévő uniós alapokból származó forrásokat fogják felhasználni, a kohéziós alapokból pedig tízmilliárd eurót bocsátanak rendelkezésre. Ursula von der Leyen az erről szóló posztjában Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Ausztriát és Romániát említette, de Magyarországot nem.

Normál esetben minden uniós tagállamnak bele kell adnia, ha támogatást akar kapni ebből a keretből, most azonban A Bizottság kivételt szeretne tenni, hogy az árvíz sújtotta államoknak ne kelljen saját pénzt biztosítaniuk a segítséghez. „Kivételes idők ezek, és a kivételes idők kivételes intézkedéseket igényelnek” – mondta von der Leyen. A Donald Tusk lengyel miniszterelnök által kezdeményezett csúcstalálkozón rész vett még Robert Fico szlovák, Petr Fiala cseh miniszterelnök és Karl Nehammer szövetségi kancellár is. (ORF)

Mindenütt megfeszített munka folyik a Duna mentén, a Szigetközben már az árvízi jelenségeket figyelik a vízügyes szakemberek, a Dunakanyarban pedig gyakorlatilag befejezik a homokzsákos erősítéseket - mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője a közmédiának. Siklós Gabriella azt mondta, a védművek bírják a terhelést.

A Dunán, a Szigetközben elkezdődött a tetőzés, Komáromnál péntek reggelre, Esztergomnál pedig péntek délutánra várják a tetőzést, az mintegy fél méterrel marad alul - becslések szerint - a 2013-as szinttől.

Budapesten szombaton a délutáni órákban valószínű a tetőzés.

A Lajtán is a tetőzéshez közelít a vízállás. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint folyónál azért van rendkívüli készültség, mert nyitottak egy szükségtározót. Úgy látják, a tározó jól működik, mert jó pillanatban találták el, hogy azt mikor nyissák meg, „és sikerült az árvíz csúcsát megskalpolni”. Dunabogdányban katonák és tűzoltók segítségével a 11-es út mentén erősítik a töltést, a településen a házak között is. A kertekbe betört már a víz, a területen homokzsákokkal védekeznek. Úgynevezett ellennyomó medencék kialakításával is védik az utat és a házakat.

A következő öt-hat napban nem valószínű a Duna vízgyűjtőjén csapadék, így egy újabb árvízcsúccsal nem kell számolni. Az apadás viszont lassú lesz. A vízügyi szakemberek a tetőzés után továbbra is 24 órás szolgálatban figyelik a töltéseket a Szigetközben, ahol szerda éjszaka is sokfelé fedeztek fel csurgásokat, fakadó vizeket. (MTI)

Két árvízvédelmi kapu is védi az Országházat - mondta Horváth Gábor, az Országgyűlés Hivatalának gépész művezetője az Instagramon. A kapuk 2013-ban, a mélygarázzsal és a látogatóközponttal egyidőben épültek. Mindkettő vasszerkezetű, az egyik 8,5 méter hosszú, 3,5 méter magas, míg a másik 5,5 méter hosszú és szintén 3,5 méter magas. A kapukat görgőkön húzták be, majd nekifeszítették egy gumi tömítőszerkezetnek, így nem tud átjutni rajtuk a víz. A mögöttük lévő másodlagos kapu - egy alumíniumszerkezetű, a Római-partihoz hasonló árvízvédelmi létesítmény - azt szolgálja, hogy ha véletlen beszivárogna a víz, legyen ami megállítja. Ha ez sem lenne elég, a két kapu közé szivattyúkat is el tudnak helyezni. A kapukat élesben még nem próbálták, de a tűzoltók már nagy nyomású vízzel tesztelték azokat. (MTI)

A Magyar Posta a Pest megyei Kisoroszin a küldeményfelvétel és a kézbesítés szeptember 18-tól ideiglenesen szünetel, viszont a nyugdíjakat az önkormányzat korábbi felhívása alapján már kedden megkapták a helyiek, mielőtt az árvíz teljesen körülzárta volna a települést.

A Posta minden olyan területen, ahol az árvízvédelmi előrejelzések alapján fennáll a veszélye, hogy nem lesz megközelíthető a település, megszervezte a nyugdíjak előre hozott kézbesítését. A társaság 20 településen hozott árvízvédelmi intézkedéseket a küldemények biztonságos kézbesítése érdekében, és egyes településeken közel 300 nyugdíjas számára kézbesítette előre a nyugdíjat. A Posta honlapja szerint ezeken a helyeken akadozhatnak a postai szolgáltatások:

• Budapesten a lezárt Margitszigeten, a Carl Lutz rakparton, a Népszigeten, Újpest egyes közterületein
• Budakalász,
• Dömös,
• Dunabogdány,
• Dunakeszi,
• Esztergom,
• Göd,
• Kismaros,
• Leányfalu,
• Mohács,
• Nagymaros,
• Pilismarót,
• Rácalmás,
• Szentendre,
• Szob,
• Sződliget,
• Tahitótfalu,
• Verőce,
• Zebegény.

Árvizet és földcsuszamlásokat okozott az észak-olaszországi Emilia-Romagna régióban a Boris ciklon. A szélsőséges időjárás miatt közel ezer embert kellett kitelepíteni, Ravenna tartományban ketten eltűntek, miután a Lamone folyó kilépett a medréből. A térségben az iskolákat bezárták, a földcsuszamlások több helyen utakat tettek járhatatlanná.

A klímaváltozás miatt Olaszországban is időjárási jelenségek legszélsőségesebb formáit tapasztalhatják meg az emberek: hőhullámok, aszály, erdőtüzek, viharok és súlyos áradások. A baloldali Alleanza Verdi e Sinistra pártot vezető Angelo Bonelli csütörtökön felszólította Melonit, hogy ismertesse milyen lépéseket tervez a klímaváltozás kezelésére. (Guardian)

Jelenleg az országhatárnál már apad a Lajta, máshol tetőzés körüli állapotban van a folyó. A Mosonmagyaróvár duzzasztó alvízi vízmércén csütörtök reggel 275 centiméter volt a vízállás, lassú áradás volt megfigyelhető, közölte az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Az szerdán megnyitott 1. számú szükségtározóba folyamatosan folyik befelé a víz. Mivel a bevezetett víz elétre a tározó maximális üzemvízszintjét, ezért megkezdték a víz visszavezetését a mederbe. A több napja tartó magas vízállás következtében egyre több helyen jelennek meg csurgások, fakadóvizek, buzgárok, melyek káros hatásai ellen a beavatkozások megtörténtek.

Az Észak – dunántúli Vízügyi Igazgatóság közleménye szerint a Duna Nagybajcsnál csütörtök kora délután tetőzik 858 cm vízállással. A Mosoni-Duna torkolati mű zárt állapota miatt a Győr környéki vízszinteket továbbra is a Mosoni-Duna - Lajta és a Rába - Marcal felől érkező vízhozamok alakítják. A csütörtök reggeli adatok szerint a torkolati mű felvízi oldalán 202 centiméterrel alacsonyabb a vízszint, mint az alvízen.

Győrben a tetőző vízszint 680-700 centiméter körül alakulhat a hét legvégén.

Becsléseik szerinta mű nyitására legkorábban vasárnap lehet számítani. A torkolati műtárgy hasonlóan kedvező hatást gyakorol a Mosoni-Dunán, Mecsérnél és a Marcalon a Gyirmóti szivattyútelepnél. A mecséri szelvényben 360-380 centiméter körül, a Gyirmóti szivattyútelep külvízszintnél 500-520 centiméter körül alakulhat a tetőzés vasárnap. Komáromnál és Esztergomnál tovább árad a folyó. Komáromnál a tetőzést a 800-820 centiméteres tartományban várjuk péntek reggeltől, Esztergomnál 770-790 centiméter körül alakulhat a tetőző vízszint pénteken estétől.

Éjszaka Halásztelken valakik megrongálták a szerdán kialakított védelmi rendszert, és a murva egy részét ellopták, közölte a Fővárosi Vízművek. „Árvíz esetén fel vagyunk készülve a rendkívüli és váratlan helyzetekre, de erre még mi sem számítottunk” - tették hozzá.

A rongálás miatt a Fővárosi Vízműveknek az árvízi védekezés közben a védekezés más területeiről kellett biztonsági őröket átirányítaniuk Halásztelekre. Egyben feljelentést ettek ismeretlen tettes ellen.

A budapesti sakkolimpián részt vevő válogatottak közül tíz csapat is a margitszigeti Thermal Hotelben száll meg, és ugyan az árvíz miatt a sziget mindkét bejáratát lezárta a rendőrség, a versenyzőket nem tervezik átköltöztetni. „A szervezők folyamatos kapcsolatban vannak a Katasztrófavédelemmel, akik monitorozzák a helyzetet. A jelenlegi állapot nem teszi szükségessé a Margitszigeten elszállásolt csapatok elköltöztetését” – írta a 444-nek a verseny szervező Magyar Sakk Szövetség.

Az Európai Parlament képviselői aggodalmukat fejezték ki a szélsőséges időjárási események, köztük az árvizek, hőhullámok és erdőtüzek növekvő intenzitása és gyakorisága miatt, és strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban több finanszírozást sürgettek az európai természeti katasztrófákra való felkészülés és reagálás megerősítéséhez.

Az EP-képviselők az Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Németországot, Romániát és Szlovákiát sújtó árvizekről szóló állásfoglalásukban elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy az EU legutóbb csökkentette az uniós polgári védelmi mechanizmus költségvetését.

Az állásfoglalás sürgette az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az érintett országok finanszírozásának mozgósítását, és kérte, hogy a segítségnyújtáshoz más technikai és pénzügyi támogatás, például kohéziós politikai eszközök is álljanak rendelkezésre.

Az EP-képviselők elegendő és magasabb szintű finanszírozást kértek a felkészülés növelésére és kapacitásépítésre, különös figyelemmel a következő többéves uniós költségvetésre, valamint szorgalmazták, hogy az EU Szolidaritási Alapja összemérhető legyen az Európában jelentkező természeti katasztrófák növekvő számával és súlyosságával.

Az állásfoglalás több hosszú távú uniós beruházást sürgetett a regionális és helyi ellenállóképesség kiépítésére, és követelte, hogy a jövőbeli uniós kohéziós politika még inkább összpontosítson az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az alkalmazkodásra. Javasolták, hogy az uniós bizottság terjesszen elő úgynevezett klímaadaptációs tervet az ellenállóképesség megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, illetve a felkészüléssel, tervezéssel és a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos nemzeti intézkedések összehangolása céljából. A képviselők kiemelték, hogy sürgős beruházásokra van szükség az árvízkezelés és az árvízkockázatok megelőzése terén is. Az EP vonatkozó közleménye megjegyezte: az elmúlt 30 évben az árvizek 5,5 millió embert érintettek Európában, közel háromezer ember életét követelték, és több mint 170 milliárd euró gazdasági kárt okoztak. (MTI)

Befejezte a felkészülést a Fővárosi Csatornázási Művek, a budapesti fővédvonalon kilenc méteres magasságig épültek ki ideiglenes gátak a szükséges helyeken.

Közleményük szerint a Margit-szigeten és az óbudai Királyok útján ma reggelre csaknem teljes egészében befejeződtek a munkálatok, sőt, még a gátak megerősítésére is maradt idő. Az újpesti téli kikötőnél, a Váci úton az utolsó simításokat végzik homokzsákokkal.

A fővárosban egy nap alatt több mint egy métert emelkedett a vízszint, a budapesti tetőzés az előrejelzések szerint szombatra várható.

A cikk folytatódik

A mediterrán ciklon távozása után az elmúlt egy-másfél napban már nem volt jelentős csapadék a vízgyűjtőkön, a Duna felsőbb szakaszain elkezdődött az apadás - írja az Országos Vízügyi Főigazgatóság csütörtök délutáni közleménye.

A Duna csütörtök napközben Nagybajcsnál már tetőzés-közeli szinten volt, péntek reggel várhatóan Komáromnál, este Esztergomban tetőzhet a folyó. A budapesti tetőzés az előrejelzések szerint szombatra várható. A fővárosban egy nap alatt több mint egy métert emelkedett a vízszint.

A szintén áradó Lajta Mosonmagyaróvárnál a becslések szerint pénteken éri el a tetőzést, a valaha mért legmagasabb értéket megközelítő vízállással. A főigazgatóság arra kéri a lakosságot, hogy ne menjenek a töltésekre fotózni-nézelődni, kerüljék a „katasztrófaturista” viselkedést.

Az árvízi védekezés miatt lezárták a Pók utcát a Szentendrei út és a Duna között, a 106-os buszjárat terelve közlekedik - közölte a BKK. Az útszakaszon tartós lezárásra kell számítani, mert az út mellett húzódó, Dunába torkolló Aranyhegyi patak elárasztja az úttestet.

A korlátozás miatt a 106-os busz nem érinti a Nánási út, a Silvanus sétány, a Pók utca és az Aquincum megállót.

Mi itt írtunk a budapesti közlekedés várható változásairól. További lezárásokról és járatmódosításokról itt lehet olvasni.