• 2020 óta üresen áll az egykori balatonalmádi postásüdülő épülete a város frekventált részén.
• A Magyar Posta Zrt. az összes üdülőjét bezáratta, azok értékesítését a dolgozók bérfejlesztésébe akarta költeni – legalábbis a nyilatkozatok szerint.
• Balatonalmádi októberben felálló új vezetésének lenne ötlete arra, hogy mit érdemes csinálni az épülettel, kérdés, hogy lesz-e esély ennek megvalósítására.

„A telep természetesen elsősorban a postás kartársak javát van hivatva szolgálni. De férőhely esetén mindig szívesen látunk más szakbeli tisztviselő kartársakat is. Ezáltal, de már avval is, hogy létesült e telep, és hiszem, hogy mindig tele is lesz, hozzá fog járulni Balatonalmádi forgalmának és fürdőéletének fellendítéséhez, ami általában a balatoni kultusz szempontjából is fontos, kívánatos és miniszter úr elgondolásába is beleilleszkedik. Isten áldása legyen e telepen és annak lakóin.”

Szalay Gábor báró, a posta vezérigazgatója mondta ezt 1935 júniusában, a balatonalmádi Postás üdülő avatóünnepségén. Közel száz éven keresztül úgy történt minden, ahogy ígérte: az épület a postás kartársak javát szolgálta, függetlenül a történelmi környezettől. A Horthy Miklós fémjelezte korszak postásai éppen úgy élvezhették a balatonalmádi nyarakat, mint a szocializmusban, a liberális demokráciában vagy a nemzeti együttműködés rendszerében élők és dolgozók.

„Balatonalmádi Postás üdülő keres éves állásra felszolgálót, pultost, recepcióst.” 2019. május 11-én jelent meg ez az apróhirdetés a Veszprémi Naplóban. Akkor még senki sem tudta, hogy ez lesz a postásüdülő utolsó nyara. A Magyar Posta Zrt. 2020 januárjában az összes – nagyjából húsz – üdülőjét bezárta. A legnagyobb, 180 férőhelyes, 35 szobás a balatonalmádi volt, amit méretben a debreceni követett. A debreceni sorsa azóta rendeződött, a Tiszántúli Református Egyházkerület vette meg 1,2 milliárd forintért, és kollégiummá alakította.

Visszaforgatják bérfejlesztésbe

Schamschula György, a cég akkori vezérigazgatója a döntést azzal indokolta, hogy az üdülők nagyon leromlott állapotúak, kihasználtságuk alacsony, évente 100-200 milliós veszteséget jelentettek a cégnek. (A balatonalmádi üdülőnek két nagy felújítása volt, 1986-ban és 2007-ben, így igencsak megkérdőjelezhető, hogy mennyire is voltak ezek az üdülők leromlott állapotúak. A debreceni református kollégium igazgatója például a haon.hu-nak azt nyilatkozta: „Ez egy nagyon jó állapotú hotel volt, amikor átvettük.”)

Egyébként Szalay Gábor egykori posta-vezérigazgató életművének egy másik darabja, az 1930-ban alapított Bélyegmúzeum is Schamschula vezérigazgatósága alatt került el a postától. Az üdülők bezárásakor és a Bélyegmúzeum államnak történt átadásánál is az volt a mondás, hogy a remélt bevételből a postások bérét emelik. Erről a postások nem igazán tudnak. Megkérdeztük Pfeifer Tamást, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (Pofész) alelnökét, aki elmondta: nem kaptak beszámolót arról, mekkora megtakarítással járt az üdülők bezárása, vagy hogy azok értékesítése milyen módon lett a bérfejlesztésre visszaforgatva.