Az izraeli erők behatoltak az al-Dzsazíra hírtelevízió épületébe a megszállt Ciszjordániában, Ramallahban vasárnap kora reggel, írja a BBC. A katonák, akik egy része álarcot, maszkot viselt, élő adás közben hajtották végre a rajtaütést, majd elrendelték a műsorszolgáltató adásának felfüggesztését első körben 45 napra.
A nézők végignézték, ahogy a katonák átadják a bezárási parancsot a csatorna ciszjordániai irodavezetőjének, Válid al-Omarinak, aki élő adásban olvasta fel azt.
Izrael májusban rajtaütött az al-Dzsazíra názáreti és megszállt kelet-jeruzsálemi irodáin, miután a katari székhelyű, a katari kormány által finanszírozott műsorszolgáltatót nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősítette.
„Az újságírók ilyen módon történő célba vételének célja mindig az igazság eltörlése és annak megakadályozása, hogy az emberek meghallják az igazságot” – mondta Omari a munkáltatója által közölt megjegyzésekben.
A katonák elkobozták az utolsó mikrofont és kamerát is, illetve kiszorították Omarit az irodából - mondta Mohammad Al-Száfin, az al-Dzsazíra újságírója.
A rajtaütésről a közösségi médiában posztoló Al-Száfin elmondta, hogy a katonák leszedték Shireen Abu Aqla, a csatorna riporterének plakátját is. Őt az izraeli erők ciszjordániai rajtaütéséről tudósítva öltek meg. A csatorna és szemtanúk szerint a palesztin-amerikai riportert az izraeli erők lőtték le. Izrael kezdetben azzal érvelt, hogy egy palesztin lőtte le, hónapokkal később azonban arra a következtetésre jutott, hogy „nagy a valószínűsége” annak, hogy az egyik katonája ölte meg.
A katari tulajdonban lévő műsorszolgáltató és az izraeli kormány között régóta feszült a viszony, de a gázai háború kitörése után drámaian megromlott. Izrael többször is terrorista szócsőnek bélyegezte a csatornát, amit az al-Dzsazíra visszautasított. Júniusban kiderült, hogy egy, korábban az al-Dzsazírán is publikáló szabadúszó újságíró, Abdallah al-Dzsamál a Hamász-tagja volt, és a tavaly októberi terrortámadás után izraeli túszokat tartott fogva az otthonában.
Áprilisban az izraeli parlament törvényt fogadott el, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a háború alatt ideiglenesen bezárassa a nemzetbiztonságot veszélyeztetőnek tekintett külföldi műsorszolgáltatókat. A tilalom egyszerre 45 napra szólna, mint ahogyan a vasárnapi razzia esetében is látható volt, és megújítható.