Orbán bemutatta a Nagy Tervet, amit már Kötcsén is bemutatott

Mert "a dolgot magát nézzük", amiben mi vagyunk a legjobbak.

Magyarországnak mindig fel kell tennie a kérdést, amikor egy témát először hoz elő: indokolt-e, hogy ő legyen az első.

A gazdasági semlegesség olyan téma, aminél ez indokolt. Azért, mert Magyarország hosszú évek óta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat.

Ha az EU visszatér a blokkosodáshoz, akkor Európában mindenki tönkremegy. Erről tabu beszélni, de ezt a tabut le kell dönteni.

Új világ van, a huszadik századot nem lehet életre kelteni, a régi megoldások nem működnek.

A józan ész hangján új gazdaságpolitika kell.

Erre válasz a gazdasági semlegesség.

Európának a stratégiai autonómiát nemzeti alapon és nem föderális alapon kellene megvalósítania. Sok országban van patrióta fordulat ("a nacionalizmus szó tilos"), de ez nem elég erős, nem várható ilyen áttörés.

Stratégiai autonómia föderális alapon lehetetlen, fából vaskarika, egy olyan álom, ami három falba is bele fog ütközni.

• Az első fal a migrációs kérdés, amiről nem lesz tagállami megállaodás.
• Emellett bele fog ütközni egy jóléti falba is, túl sok ország veszítene az életszínvonalából, ezért egy föderális Európával mindig szembe fog menni, "ha nem akarják, hogy rébuszokban beszéljek, idézzék maguk elé Hollandia képét"
• A harmadik a "közös hitelfelvétel fala", mert tervek vannak, de ehhez pénz nincs, tehát más pénzét kell erre költeni, "ezt hívják hitelnek".

Egy transzatlanti világgazdasági rendszert szeretne a Nyugat, "Magyarországon is vannak ennek hívei".

De vannak, akik azt mondják, hogy nem transzatlanti betagozódás kell, hanem egy stratégiai európai autonómia. "Nekünk magyaroknak történelmi ösztönrendszerünk alapján ez a második a szimpatikus. Milyen kár, hogy ez se fog működni".

Nem fog, mert föderális Európát akarnak.

"Ne legyen kétségünk, ebből jönni fog ide is, de ez nem az én dolgom, hanem a Szuverenitásvédelmi Hatóságé."

Orbán szerint egy ideig azt gondolták, hogy a nyugati blokkosodás zárójelbe tehető.

Most már azt látni, hogy a dolláralapú világgazdasági elszámolási rendszer helyett kiépítsenek egy nem dolláralapú pénzügyi rendszert. Ehhez közel járnak, és ha ez megtörténik, akkor két pénzügyi rendszerben fogunk létezni.

A jüanban elszámolt kínai kereskedelem már jelentősen megnőtt a dollárban elszámolttal szemben.

Egy szóval: a blokkosodás. A nyugati és keleti világgazdaságot próbálják elválasztani időnként a vasfüggönyre emlékeztető módon.

A Nyugat olyan választ adott, azzal próbálkoznak Brüsszelben és Washingtonban is, ami a hidegháború logikája. Ketté akarják választani a világgazdaságot, vissza akarják hozni a huszadik századot.

Az európai versenyképesség olyan ütemben romlik, hogy azt a magyar gazdaság nem bírja ki, mondja a miniszterelnök, aki szerint erre keletről jön a megoldás.

Világgazdasági rendszerváltás van, idézi Orbán Viktor Orbán Balázst, "két nap van az égen", idézi utána önmagát. A lényeg, hogy a dinamika, a gazdasági növekedés Ázsiában van.

De ezeket nem ismerteti Orbán, mert "ezek egy része egybevág azzal, amiket mi gondolunk, és vannak olyan részei, amik nem vágnak egybe".

Az európai autóipar azért van válságban, mert iparpolitika nélkül alkalmazzák az éghajlatpolitikát, idézi a Draghi-jelentésből Orbán. Vagyis ezzel az éghajlatpolitikával tönkretesszük az európai ipart, a vállalatok piaci részesedést veszítenek, fejezte be a Draghi-tanulmány idézését.

Mert addig a fosszilis üzemanyagok ára határozza meg az európai árszintet.

A jelentés foglalkozik az akkumulátoriparral, ami "pozitív magyar szempontból", mert Draghi szerint ebben lehet áttörés, még ha ebből nem is az európai uniós szereplő profitálhatják a legtöbbet.

De a Draghi-jelentés szerint az európai zöld megállapodás politikai értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az európai ipar visszaeséséhez vezet.

Ha nincs összehangolva a zöld átmenet az ipar modernizációjával, akkor "kimegy az ipar Európából", és munkahelyek szűnnek meg.

Az európai cégek fele az energiaárak tekinti a második legnagyobb problémának.

De most elkészült a Draghi-jelentés, ami több száz oldal ("nem tudom, az egyetemen szokás-e még olvasni, de ha szokás, olvassák el, legalább a lényegét"), és egy alapító tagállam vezetője, "egy igazi brüsszelita", az EKB volt elnöke és volt olasz miniszterelnök mondja ki, hogy nagy a baj.

Orbán pontokban ismerteti a problémákat a Draghi-jelentés nyomán:

• az EU gazdasága leszakadt az USA-tól, Kína közben felzárkózott rá;
• az európai termelékenység lassabban nő;
• az olcsó orosz energiaforrás eltűnt, ezzel az EU egy teljes éves GDP-bővülést veszített emiatt, és jelentős forrásokat kellett átcsoportosítani;
• az EU vállalatai ma kétszer-háromszor magasabb áramárakkal és négyszer-ötször magasabb gázárakkal dolgoznak;
• a zöld átállás fokozatos lesz, de a fosszilis energiahordozók még sokáig velünk maradnak, ami komoly áringadozás okoz;
• az EU világkereskedelmi részesedése csökken, a fejlett technológiákban romlik az európai pozíció;
• az EU-ban lévő vállalatok 60 százaléka a szabályozásokat és adminisztratív terheket tartja a beruházások legnagyobb akadályának;
• a pozitív migrációs egyenleg ("a pozitív itt nem minősítés, hanem matematikai fogalom") nem képes a népességfogyást egyensúlyozni.