Kedd este Orbán Viktor azt mondta, hogy zajlik egy világgazdasági átalakulás, amelyben Európa nem jár élen, de:
„Nekem van egy jó tervem, azt holnap be fogom mutatni.”
A miniszterelnök szerdán 10.30-tól a közszolgálati egyetemen adott elő az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényen.
A gazdasági semlegesség lényege, hogy ha ketté is választják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan érintkezési pontok, ahol a különböző világgazdasági rendszerek, hiába távolodnak egymástól, mégis csak találkoznak valahol. Magyarország pont olyan helyen van, ahol találkozhatnak.
Nemzeti kormány, nemzeti fordulat, nemzeti szuverenitás - ezek a semleges gazdaságpolitika legfontosabb alapjai.
Mert "a dolgot magát nézzük", amiben mi vagyunk a legjobbak.
Magyarországnak mindig fel kell tennie a kérdést, amikor egy témát először hoz elő: indokolt-e, hogy ő legyen az első.
A gazdasági semlegesség olyan téma, aminél ez indokolt. Azért, mert Magyarország hosszú évek óta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat.
Ha az EU visszatér a blokkosodáshoz, akkor Európában mindenki tönkremegy. Erről tabu beszélni, de ezt a tabut le kell dönteni.
Új világ van, a huszadik századot nem lehet életre kelteni, a régi megoldások nem működnek.
A józan ész hangján új gazdaságpolitika kell.
Erre válasz a gazdasági semlegesség.
Európának a stratégiai autonómiát nemzeti alapon és nem föderális alapon kellene megvalósítania. Sok országban van patrióta fordulat ("a nacionalizmus szó tilos"), de ez nem elég erős, nem várható ilyen áttörés.
Stratégiai autonómia föderális alapon lehetetlen, fából vaskarika, egy olyan álom, ami három falba is bele fog ütközni.
Egy transzatlanti világgazdasági rendszert szeretne a Nyugat, "Magyarországon is vannak ennek hívei".
De vannak, akik azt mondják, hogy nem transzatlanti betagozódás kell, hanem egy stratégiai európai autonómia. "Nekünk magyaroknak történelmi ösztönrendszerünk alapján ez a második a szimpatikus. Milyen kár, hogy ez se fog működni".
Nem fog, mert föderális Európát akarnak.
"Ne legyen kétségünk, ebből jönni fog ide is, de ez nem az én dolgom, hanem a Szuverenitásvédelmi Hatóságé."
Orbán szerint egy ideig azt gondolták, hogy a nyugati blokkosodás zárójelbe tehető.
Most már azt látni, hogy a dolláralapú világgazdasági elszámolási rendszer helyett kiépítsenek egy nem dolláralapú pénzügyi rendszert. Ehhez közel járnak, és ha ez megtörténik, akkor két pénzügyi rendszerben fogunk létezni.
A jüanban elszámolt kínai kereskedelem már jelentősen megnőtt a dollárban elszámolttal szemben.
Egy szóval: a blokkosodás. A nyugati és keleti világgazdaságot próbálják elválasztani időnként a vasfüggönyre emlékeztető módon.
A Nyugat olyan választ adott, azzal próbálkoznak Brüsszelben és Washingtonban is, ami a hidegháború logikája. Ketté akarják választani a világgazdaságot, vissza akarják hozni a huszadik századot.
Az európai versenyképesség olyan ütemben romlik, hogy azt a magyar gazdaság nem bírja ki, mondja a miniszterelnök, aki szerint erre keletről jön a megoldás.
Világgazdasági rendszerváltás van, idézi Orbán Viktor Orbán Balázst, "két nap van az égen", idézi utána önmagát. A lényeg, hogy a dinamika, a gazdasági növekedés Ázsiában van.
De ezeket nem ismerteti Orbán, mert "ezek egy része egybevág azzal, amiket mi gondolunk, és vannak olyan részei, amik nem vágnak egybe".
Az európai autóipar azért van válságban, mert iparpolitika nélkül alkalmazzák az éghajlatpolitikát, idézi a Draghi-jelentésből Orbán. Vagyis ezzel az éghajlatpolitikával tönkretesszük az európai ipart, a vállalatok piaci részesedést veszítenek, fejezte be a Draghi-tanulmány idézését.
Mert addig a fosszilis üzemanyagok ára határozza meg az európai árszintet.
A jelentés foglalkozik az akkumulátoriparral, ami "pozitív magyar szempontból", mert Draghi szerint ebben lehet áttörés, még ha ebből nem is az európai uniós szereplő profitálhatják a legtöbbet.
De a Draghi-jelentés szerint az európai zöld megállapodás politikai értelme megkérdőjeleződik, ha a dekarbonizáció az európai ipar visszaeséséhez vezet.
Ha nincs összehangolva a zöld átmenet az ipar modernizációjával, akkor "kimegy az ipar Európából", és munkahelyek szűnnek meg.
Az európai cégek fele az energiaárak tekinti a második legnagyobb problémának.
