Emlékezetes mottója volt a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormánynak, hogy senkit sem hagynak az út szélén, ránézve azonban a legfrissebb adatokra, erősen megkérdőjelezhető az állítás igazságtartalma. Bár jó ideje látványosan javulnak a hazai szegénységi mutatók, és a kormány is alkalomadtán hajlamos kihangsúlyozni, mennyivel kevesebben vannak kitéve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának, egy mutatóban rettentően rosszul áll Magyarország. A szegénységi rés alapján egyetlen év alatt jelentős mértékben romlott az esélye annak, hogy valaki kitörjön a szegénységből, vagyis drasztikusan mélyült a szegénység Magyarországon.
Ez az arányszám azt mutatja meg, hogy a szegénységi küszöb alatti jövedelemből élők átlagos nettó jövedelme mennyivel marad el a szegénységi küszöbtől, vagyis a mediánbér 60 százalékától. Minél nagyobb ez a mutató, annál mélyebb a szegénység az adott országban, és annál nehezebb kitörni a szegénységből.
Hazánk ebből a szempontból rendkívül rossz helyzetbe került mostanra. Az Eurostat frissített adatai szerint a szegénységi rés 29,5 százalék volt Magyarországon a tavalyi adatfelvételek alapján.
Ennél magasabb adatra legutóbb 2000-ben volt példa, akkor 33 százalékos szegénységi rést regisztráltak, majd egészen sokáig, 2007-től 2017-ig 16 és 22 százalék között alakult ez a mutató. Ezt követően viszont emelkedő trend figyelhető meg, ami összefüggésben lehet az azóta jellemző lendületes bérnövekedéssel, de erről egy kicsit később.
A 29,5 százalékos magyar adat az Európai Unióban is kirívónak tekinthető, ennél csak Romániában és Szlovákiában mélyebb a szegénység.
A szegénységi résből, amellett, hogy a szegénység mélységét mutatja, kiszámítható, hogy mennyiből is élnek átlagosan a szegények. A legutóbbi adatok szerint a szegénységi küszöb 1,742 millió forint volt, ami havi szinten 145 185 forintot jelent. Vagyis aki ennél kevesebb pénzből kénytelen havonta megélni, az statisztikailag szegénynek tekinthető.
A szegények átlagos nettó jövedelme ennek az összegnek a 70,5 százaléka, hiszen a küszöbtől 29,5 százalékkal alacsonyabb. Ez alapján
átlagosan havi 102 355 forint jövedelemből élnek a magyar szegények.
Ez egy évvel korábban 100 779 forint volt, vagyis mindössze 1,5 százalékkal nőtt egy év alatt a szegények jövedelme, miközben a bérek 10 százalékot is meghaladó mértékben növekednek.
Mindez azt jelenti, hogy egyrészt a szegények jövedelme egyáltalán nem képes követni a bérek általános növekedési ütemét. Másrészt pedig ebből kifolyólag a szegénységi küszöb is a bérnövekedés mértékéhez hasonló ütemben kerül egyre magasabb szintre évről évre, emiatt egyre nagyobb lesz a szegények átlagjövedelmének az elmaradása, és egyre mélyebb lesz a szegénység is. Egyre nagyobb kihívást jelent az ebből való kitörés.