„Jó napot Polgármester! Boltot szeretnék Hegymegre! Miért? Mert másik településre kell mennünk. De nagyon rossz a tömegközlekedés. Viszont ha lenne nálunk kisbolt, akkor minden megváltozna. A falunak is jobb lenne. Nem kéne sokat utaznunk.”
Ezt a pár egyszerű mondatot néhány hegymegi és tomori fiatal mondja el egy rövid TikTok videóban és ebben a három sorban minimum három problémáról van szó. Kettőt ezek közül könnyű megérteni: a kis borsodi faluban nemhogy bolt nincsen, buszok is alig járnak, így pedig nagyon bonyolult fenntartani az életet. Van azonban egy ennél is nagyobb probléma, amelyre ez a videó megpróbál rámutatni.
A fenti videót olyan fiatalok készítették, akik részt vettek az ELTE Média Tanszékén működő Minor Média Kutatóközpont programján. Ennek a programnak az Ügyvideó nevet adták és az volt a cél, hogy helyi fiatalok készítsenek videókat olyan társadalmi ügyekről, amelyekben változást szeretnének elérni. Ezt éppenséggel egy Közös Értékeink elnevezésű EU-s pályázathoz kötötték, de a Minor Médiások évek óta foglalkoznak néhány borsodi és baranyai fiatallal, akiket videózásra tanítanak, majd közös munkájuk különböző aspektusait elemzik is médiakutató szemmel. Ezt hívják részvételi filmezésnek: egy adott ügy alanyai egyben az ügyről szóló médiatartalmak létrehozói is. Önmagában is érdekesen hangozhat, de ami ezeknek a talán esetlennek tűnő, mindenképp amatőr rövid videóknak az igazi jelentősége az az, hogy annak a problémának a kibeszélésére, hogy a kis, százfős Hegymegen nincsen bolt, a szomszédos Tomoron meg alkalmatlan a buszközlekedés, egyszerűen nem létezik intézményes felület.
A független országos sajtó minden igyekezete ellenére sem tud hasonló ügyeket felkarolni. Ebben a konkrét esetben például lehetne foglalkozni a kisfalvak buszközlekedésének témájával, de mire egy ilyen feltáró anyag kiváltaná a hatását éppen Hegymegen (ha egyáltalán lenne neki), az rengeteg idő. A vidéki sajtó, amelynek épp az lenne a feladata, hogy ezek az ügyek helyet kapjanak benne, egészen súlyos leépülésen ment át az elmúlt években. A régi intézmények, a vidéki lapok hálózata korábban sem volt tökéletes, de mióta 2016-ban átvette őket a Mediaworks, sok esetben látszik, hogy a helyi ügyek helyett a kormányzat politikájának eljuttatása van a fókuszukban. Tökéletes példa erre, hogy többször is előfordult, hogy minden megyei lap szerkesztője épp ugyanazt az Orbán-interjút gondolta vezető anyagként tálalni az olvasóinak. A sporadikusan működő független szerkesztőségek, mint amilyen az említett Baranya esetében a Szabad Pécs, pedig súlyos erőforráshiányban szenvednek, képtelenek minden hasonló témáról beszámolni.
Itt válik fontossá, hogy maguk a helyiek mennyire vannak tudatában problémáik gyökerével, a lehetséges megoldásokkal és azzal, hogyan tudják érvényesíteni az érdekeiket. Ezeket a kérdéseket járja körbe az Ügyvideó projekt, amelyet pénteken mutattak be az ELTE programján és amit most már a Facebookon, az Instagramon és a TikTokon is lehet követni. Egy kísérletezés ez, amelyben ki ügyesebben, ki ügyetlenebbül, de a résztvevők felismerhetik, hogy ők maguk is tudnak tenni azért, hogy helyi közösségeik gondjai kihangosodjanak és talán meg is oldódjanak. Hiszen ki tudná jobban elmondani, hogy Kölkeden nem jók a járdák, ha nem a kölkediek, vagy ki foglalkozna azzal, hogy nincs busz Tomoron, ha nem a tomoriak.