Több tízezer dokkmunkás sztrájkol az Egyesült Államokban, nagy nyomás alá kerülhetnek az ellátási láncok

Több tízezer dokkmunkás nem vette fel a munkát az Egyesült Államok keleti partján és a Mexikói-öbölben lévő kikötőkben, közel 50 éve a legnagyobb léptékű, határozatlan idejű sztrájkba kezdve.

A dokkmunkások kollektív szerződése hétfő éjfélkor járt le, és hónapok óta tartó tárgyalások után sem sikerült időre megállapodni az új, hatéves szerződés feltételeiről. A mintegy 25 ezer munkást az International Longshoremen’s Association (ILA) képviseli, és a hírek szerint sem a bérekben, sem a kikötőket érintő automatizáció mértékben nem tudtak megállapodni a munkáltatókkal.

Az ILA elnöke, Harold Daggett arról beszélt, hogy addig fognak küzdeni, amíg az szükséges. Piaci elemzések szerint a sztrájk napi ötmilliárd dolláros kárt okozhat az amerikai gazdaságnak, mivel a keleti oldalon több mint egy tucatnyi kikötő érintett, Maine államtól egészen lefelé, Texasig, és ezekben az ország nemzetközi kereskedelmének mintegy harmada zajlik, évi háromezer milliárd dollár értékben. A szakszervezet korábban annyit közölt, hogy a katonai célú teherrakományokat a sztrájk idején is kezelni fogják.

A sztrájk biztosan érinteni fogja a nemzetközi ellátási láncokat is, de ennek mértékét előre nem lehet megjósolni. Sok múlik azon is, hogy meddig húzódik el a munkabeszüntetés. Joe Biden elnöknek lenne lehetősége elnöki rendelettel 80 napra felfüggeszteni a sztrájkot, de a Fehér Ház közölte, hogy egyelőre nem terveznek ehhez az eszközhöz nyúlni.

A napi ötmilliárd dolláros kiesést kiszámoló JPMorgan elemzői amúgy arra számítanak, hogy a sztrájk maximum egy hétig tart majd, és egy egy-két hetes kiesés az elemzések szerint inkább csak kisebb fennakadásokkal jár majd. Ha viszont elhúzódna a sztrájk, akkor áruhiányra és áremelkedésekre lehetne számítani, főleg az élelmiszerek és az autóipar területén. Az érintett kikötőkben az amerikai élelmiszer-export 14 százaléka, míg az importnak több mint fele zajlik.

Seth Harris, a Fehér Ház egykori munkaügyi tanácsadója a BBC-nek elmondta, hogy szerinte rövid távon nem lesznek azonnali, jelentős gazdasági következményei a sztrájknak, de ha hetekre elhúzódik, akkor valóban egyes termékekből hiány lehet majd, illetve emelkedhetnek az árak is.

Üzleti szereplők igyekeztek meggyőzni Bident, hogy hetekkel a választás előtt ne hagyja kirobbanni a sztrájkot, és avatkozzon közbe, de az elnök arról beszélt, hogy kollektív szerződéses tárgyalások esetén nem akar a sztrájkot felfüggesztő, 1947-es törvényhez nyúlni, ami akkor ad erre lehetőséget a mindenkori elnöknek, ha a munkabeszüntetés a nemzetbiztonságot fenyegeti.

A dokkmunkások szakszervezete a sztrájk indokaként többek között azt hozta fel, hogy a munkáltatók által kínált új bércsomag egyáltalán nincs tekintettel arra, hogy mennyire nagy volt az infláció az elmúlt időszakban, illetve hogy túlzott léptékű kikötői automatizáció veszélyezteti a munkahelyeik jövőjét.

A munkáltatókat, azaz a hajózási cégeket és kikötőket összefogó szövetség, az US Maritime Alliance (USMX) hétfőn azt közölte, hogy megnövelték a bérajánlatukat, így közel 50 százalékos lenne már a béremelés mértéke, és növelnék a nyugdíjalapba történő hozzájárulás mértékét is. A megállapodás megkötéséig pedig felajánlották, hogy a most lejáró szerződés maradjon érvényben, így abban bíznak, hogy hamarosan visszatérnek a munkások a tárgyalások idejére is.

A sztrájkkal kapcsolatban felmerülő kérdés persze az is, hogy hogyan befolyásolhatja az amerikai választásokat. George W. Bush 2002-ben, amikor a nyugati parton volt a mostaninál kisebb sztrájk, 11 nap után közbelépett, és élt az elnöki jogával, ami révén a sztrájkolóknak vissza kellett menniük tárgyalni, de most a választás közelsége miatt Biden nehezebb helyzetben van, hiszen egyszerre kéne elkerülnie, hogy fennakadások legyenek az ellátási láncban, közben viszont nem akarhatja elidegeníteni a demokratáktól a szakszervezeteket. (BBC, Financial Times)