Fiatalkora „nagy társas szabadságát” visszasírva avatott kajak-kenu akadémiát Orbán Viktor

Miután szerdán az EP-ben paprikás hangulatú vitán vett részt, majd csütörtökön a Néprajzi Múzeumban időben összezavarodott beszédet mondott, szombatra nosztalgikus hangulatba ringatta magát Orbán Viktor. A miniszterelnök a Velencei-tónál lévő Kovács Katalin Kajak-kenu Akadémia sportkomplexumának avatásán mondott ünnepi beszédet, amelyben szó volt

• fiatalkori évei egyik állítólagos slágeréről (a legendás, de már 1971-ben, Orbán nyolcéves korában, Baksa-Soós frontember disszidálása miatt megszűnt Kex együttes Csillagok, ne ragyogjatok című daláról);
• arról, hogy „az a nagy társas szabadság, amiben mi még fölnőttünk, ma már alig létezik”;
• és arról is, hogy „az a világ, amiben az én generációm élte a gyermekkorát, már nem is hozható vissza”.

Utóbbi ellenszere szerencsére maga a sport, ami közösségi élményeket ad a fiataloknak, akik „egyre izoláltabb világban élnek, ráadásul folyamatos felügyelet és irányítás alatt állnak”. A kormányfő a közösség fontosságát hangoztatva egy fura kanyarral kitért Schmitt Pál személyére is („közösség nélkül, tisztelt Hölgyeim és Uraim, nemcsak vízi sportok nincsenek, de nincsen nemzet sem. Ezért is lett a mi köztársasági elnökünk Schmitt Pál”), tisztelettel köszöntve a plágiumbotrányba belebukott volt államfőt.

A kormányfő beszélt arról is, hogy „egy olyan nemzet vagyunk, amelyet egyszer le akartak törölni a föld színéről” (nem derült ki, hogy szerinte vajon melyik volt az az egy), ezért is fontos, hogy ha egy magyar csinál valamit, azt csinálja komolyan. Mint például Kovács Katalin, „a kajak-kenu nagyasszonya”, aki 31 világbajnoki aranyérmével valóban a világ legeredményesebb női kajakozója (és nyert még mellé 3 olimpiai és 29 Eb-aranyat is).

A beszéde végén a nosztalgiát a jövőbe tekintés váltotta fel. Orbán jóslata szerint

„a jövőben nem lesz olyan cseh vitéz, aki meglephetne minket a saját számainkban. A következő években nagy dolgok várnak ránk, magyarokra. Öt év után úgy látom, már túl vagyunk a nehezén, lassan ismét kiemelhetjük a fejünket a napi gyötrő gondok felhői közül. Nagy dolgok várnak ránk”.