Sem az amerikai egészségügy, sem a társadalom nem volt eléggé felkészülve a fű legalizációjára

külföld
október 12., 17:23

Az utóbbi évtizedek tapasztalata, hogy az amerikai egészségügy nem volt felkészülve arra a kilencvenes évek óta tartó fű legalizációs hullámra, pedig lassan az államok felében már a felnőtteknek legális a kannabisz rekreációs fogyasztása. A New York Times elemzéséhez több száz egészségügyi tisztviselővel, orvossal, pszichológussal, függővel és fogyasztóval interjúzott.

Az általános megítélés szerint a kannabisznak pozitív egészségügyi hatásai is lehetnek, azonban az amerikaiak többsége nincs tisztában a fű negatív hatásaival, és a piaci szabályozás terén pedig bőven akadnak hiányosságok.

Okozhat függőséget

Az első és legelterjedtebb tévhit, hogy a fű nem okoz függőséget. Míg bizonyos mennyiségben segítheti a különböző élettani folyamatokat – étvágy, fájdalomérzet, közérzet, emlékezés – szabályozó endokannabinoid rendszer működését, a nagyobb dózisok meg is dönthetik a rendszer egyensúlyát. A kibillent egyensúlyt pedig általában a használók a dózis növelésével próbálják helyreállítani. Ezután a leszokás rosszabb esetben hosszan tartó szorongást, depressziót és más elvonási tüneteket okozhat.

photo_camera Fotó: BRUCE BENNETT/Getty Images via AFP

A Columbia Egyetem 2022-es adatokat felhasználó elemzése szerint mintegy 18 millió ember – a 18 évesnél idősebb összes fogyasztó közel egyharmada – számolt be kannabisz-használati zavar tüneteiről. Közülük nagyjából 3 millió ember függő. A zavarral élő használók annak ellenére is fogyasztanak kannabisz, hogy az érzékelhetően negatív hatással van az életükre.

Az amerikai Nemzeti Egészségügy Intézet egyik központja összeállított egy 11 kritériumból álló listát, amely alapján meg lehet állapítani a zavar mértékét. Két pipa után már fennáll a zavar, ha pedig az ember hat kritériumnak is megfelel, függőségről beszélünk.

Néhány példa a listáról:

  • Folyamatos vágy, sikertelen próbálkozások a használat visszaszorítására.
  • A hétköznapokból sok idő megy el a fű beszerzésére, használatára és a hatásaiból való felépülésre.
  • A használat a munkahelyi, iskolai vagy otthoni kötelezettségek kárára megy.
  • Szociális, szabadidős elfoglaltságok visszaszorulnak a használat javára.
  • Elvonási tünetek, vagy gyakori alkoholfogyasztás az elvonási tünetek enyhítésére.

A fiatalok körében rosszabb a helyzet: a 18 és 25 év közöttiek közül több mint 4,5 millióan füveznek napi szinten, miközben több mint 80 százalékuknál fennáll a zavar esélye. „Ez azt jelenti, hogy szinte az összes naponta használó problémákról számol be. Ez egy nagyon egyértelmű figyelmeztető jel” – mondta Wilson Compton, a National Institute on Drug Abuse igazgatóhelyettese.

A figyelmeztetést pedig egyre többen veszik komolyan: a téma kutatói az utóbbi időben jelzik, hogy szükség lenne az egészségügyi dolgozók tájékoztatására a kannabisz lehetséges veszélyeiről.

Ismeretlen betegségek ismeretlen tünetekkel

A kannabiszt gyakran használják a hányinger csillapítására. Azt már kevesebben tudják, hogy a szer egyeseknél épp ellenkező hatást fejt ki. A kannabinoid hiperemezis szindróma a magas THC (a fű pszichoaktív hatóanyaga) tartalmú szerek hosszútávú, krónikus fogyasztásával alakulhat ki. A tünetek közül a legjellemzőbb a hányinger, a hányás és a hasi fájdalmak. A szindróma sok esetben onnan ismerhető fel, hogy a betegek egy-egy epizód során erős kényszert éreznek arra, hogy forró vízben fürödjenek, ezzel enyhítve a tüneteket.

A szindróma 2004-es első dokumentációja óta az egészségügyi szakemberek szerint az esetek száma ugrásszerű növekedésnek indult. Mivel az orvosi nyilvántartások az eseteket nem rögzítik következetesen, pontosan nem is lehet meghatározni a probléma mértékét. Becslések szerint a napi szinten használók közel egyharmadának lehetnek súlyos és kevésbé súlyos tünetei.

A probléma, hogy az egészségügyi dolgozók nem voltak felkészülve a kannabisszal járó problémák számának emelkedésére, így sokszor nem ismerték pontosan a lehetséges betegségek tüneteit. Ez volt, hogy félrediagnosztizáláshoz, hosszas, akár évekig húzódó félrekezeléshez, néhány esetben pedig a beteg halálához vezetett.A szindróma társadalmi szinten még kevésbé ismert, a használók nemhogy nem kötik össze a füvezést a tüneteikkel, de egyenesen növelik a dózist, hogy ezzel enyhítsék a tüneteiket.

A régi fű meg az új fű

A törvényhozás a választópolgárokkal karöltve a 90-es években kezdte legalizálni az orvosi kannabiszt, miután AIDS-es és rákos betegek arról számoltak be, hogy az enyhítette a tüneteiket. Ezen túl a fű pozitív terápiás hatásairól is számos beszámoló készült.

Olvasd tovább 4 forintért!

Az első 1000 új előfizető most szinte ingyen kipróbálhatja, milyen a Kör tagjának lenni.

Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!