Többen haltak meg Magyarországon tavaly a hideg miatt, mint Ausztriában az elmúlt 10 évben
A kihűlés - hipotermia - miatti halál az egyik legértelmetlenebb, és legfájdalmasabb ok, ami miatt emberek életüket vesztik.
Értelmetlen, mert megelőzhető lenne. Odafigyeléssel, szisztematikus segítséggel, emberi hozzáállással, rendszerszintű akarattal. Ez utóbbi - ahogy azt hosszú évek óta tapasztaljuk - mindennél jobban hiányzik.
Sokan, sokszor hívták már fel a figyelmet a kihűlés miatti halál embertelenségére (én is rengeteget írtam már róla, legutóbb épp tavaly karácsonykor).
A kihűlés azonban gyakorlatilag láthatatlan halál, a legtöbben a mai napig saját, fűtetlen otthonaikban vesztik életüket. Időről időre azonban a hivatalos statisztikák képesek rámutatni arra, ami a legtöbbször rejtve marad.
Most Tordai Bence független országgyűlési politikus kérte ki a vonatkozó adatokat. Ezek alapján:
- 2023-ban összesen 247 ember vesztette életét igen nagy hideg miatt.
- Közülük 149-en ráadásul otthonukban, és mindössze 43-an közterületen.
Tavaly egyébként túlságosan nagy hőség miatt összesen 10 ember halt meg Magyarországon.
Tordai posztja alább olvasható:
Ennél viszont beszédesebb az a statisztika, amit szintén a politikus tett közzé: Ausztriában tavaly összesen 35-en haltak meg hipotermia következtében (bár ott hidegebb volt, mint nálunk), 2014 és 2023 közt pedig összesen 230 kihűléses halált regisztráltak az osztrák hatóságok.
Mi a hipotermia?
Az emberi szervezet normális hőmérséklete 36 és 37 °C között van. Ha a testhőmérséklet tartósan ennél alacsonyabb, bekövetkezik a hipotermia, vagyis a kihűlés. És bár azt gondolnánk, hogy ez csak extrém hidegben lehetséges, elég hozzá az is, ha valaki hosszú ideig tartózkodik fűtetlen lakásban. 1-2 fokos hőveszteségnél már izomremegés, reszketés áll be, megemelkedik a vérnyomás, gyorsul a légzés. Amennyiben ez az állapot tartósan fennáll, a szervezet hőszabályozása kimerül, a testhőmérséklet folyamatosan csökkenni kezd, bágyadtság, álmosság vesz erőt az emberen. Csökken a vérnyomás, szívritmuszavar lép fel, majd eszméletvesztés következik. Ha a test hőmérséklete 27-28 fok közé csökken, megbénul a keringési rendszer, és beáll a halál. A kihűlés főként a gyermekeket, az időseket és a betegeket veszélyezteti.
Legjellemzőbb tünetei: libabőr, didergés, sápadt bőr, zavart beszéd, fáradékonyság, eszméletvesztés.
Jó, ha tudjuk: a legveszélyesebb időszak mindig a hideg kezdete, amikor a szervezet még nincs felkészülve arra, hogy tartósan csökken a hőmérséklet, és a tél vége, amikor melegszik már az idő, a legyengült szervezet azonban addigra elfárad a hosszú küzdelemben.
Kiket érint?
Egy korábbi tanulmány szerint a férfiak körében gyakoribb a kihűlés, és leginkább a nyolcvan év felettiek tartoznak a veszélyeztetett korcsoportba. Jellemzően az alacsony iskolai végzettségűek és a kistelepülésen élők körében gyakori a kihűlés (500 főnél kisebb településeken majdnem háromszor akkora valószínűséggel hűl ki egy ember, mint egy nagyobb, 5-10 ezer fős településen). A legkiszolgáltatottabb helyzetben az egyedül élők vannak. A statisztikákból kiderül, hogy a kihűlés következtében meghaltak többnyire magányosan, kapcsolatok nélkül élnek.
És ahogy az a fenti statisztikákból is látszódik: a sztereotípiákkal ellentétben a legtöbben nem az utcákon, hanem saját, fűtetlen otthonaikban vesztik életüket.
Mivel mostantól tartósan alacsony lesz a hőmérséklet, egyes helyeken hajnalonként már fagyni is fog, fokozottan figyeljünk embertársainkra, a fentebb említett cikkemben (beteszem ide még egyszer) hosszabban is írtam arról, hogyan tudunk segíteni.