Furcsa egy dunai árvíz volt az, ami visszavetette a boltok forgalmát: Budapestet nem érintette, Veszprém és Somogy megyét letarolta

Szeptemberben az évtized árvizével kellett megküzdeni a Dunán, az árhullám szeptember közepén érte el az országot, és a hónap utolsó napjaiban vonult le. Elöntötte a Dunakanyar folyóparti településeinek egy részét, elzárta Kisoroszit a külvilágtól, a fővárosban le kellett zárni a rakpartokat és a Margitszigetet.

És úgy tűnhetett a ma megjelent statisztikai adatokból, hogy beszivárgott a boltokba is. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis az elmúlt években szokatlanul nagy mértékben, 1,4 százalékkal esett vissza szeptemberben az előző hónaphoz képest. A KSH az adatközlésében megjegyezte: erre a csökkenésre „hatással volt az árvízhelyzet is”. A Portfolio arról is írt, hogy úgy tudják, a durva visszaesést a kormány is részben az árvíz hatásának tulajdonítja, mivel a hónapon belül a védekezés időszakára és helyszíneire esett a legnagyobb forgalomcsökkenés.

Hónapon belül időszaki statisztika nincs, de területi statisztikát közölt a KSH, ez alapján meg tudtuk nézni, hogy mely megyékben pusztított legdurvábban a Duna. A folyó Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Fejér, Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megyéken, valamint a fővároson folyik keresztül, tehát a 19-ből 7 megyén, plusz Budapesten.

Legalábbis így tudtuk eddig. De ha a kiskereskedelmi forgalmat tényleg az árvíz fektette meg szeptemberben, akkor korrigálni kell ezt a hiedelmet, mert valójában a Duna két ágra szakadva, valahogy így folyik le Magyarországon:

Szeptemberben 1567,7 milliárd forintot hagytunk a boltokban, míg augusztusban még 1668,1 milliárdot.

A picivel több mint százmilliárd forintos visszaesés egyetlen helyet nem érintett: Budapestet,

miközben az összes megyében kevesebb pénz került a boltok kasszájába szeptemberben, mint egy hónappal korábban. Három megye van, ahol több mint tízmilliárd forint volt a visszaesés: Somogyban majdnem 18 milliárdos, Pest megyében körülbelül 14,5 milliárdos, míg Veszprém megyében 13,4 milliárdos csökkenést látni. Mivel Pest megyében ez százmilliárdos nagyságrendű forgalomban jelentkezett, arányaiban ott kisebb a visszaesés, Veszprémben viszont 64 milliárdról csökkent 50 milliárdra, Somogyban 60-ról 42-re. Emellett Zalában volt még arányaiban jelentős, több mint 15 százalékos a forgalomcsökkenés.

A térkép alapján tehát a dunai árhullám a Zala-Veszprém-Somogy háromszögben és egy mellékágon, a Heves-Jászság-Kiskunság térségben lévő boltokban végezte a legnagyobb pusztítást. Miközben a fővárosban csak érzékcsalódás volt az egész árvízesdi, Magyar Péter is csak népszerűséghajhászásból járta a szárazon porló gátakat, Gyurcsány Ferenc is csak feltűnési viszketegségéből mutatkozott a Római parton félmeztelenül.

Vagy mégsem az árvíz miatt esett vissza durván a kiskereskedelem. Hanem például a dunántúli háromszögben részben a nyári balatoni szezon vége miatt, hiszen Somogyban tavaly is több mint 25 százalékos visszaesés volt a kiskereskedelemben augusztusról szeptemberre, de Veszprémben és Zalában is nagyjából 15 százalékos. De az is figyelemreméltó, hogy szeptemberben az élelmiszer-kereskedelem forgalma országosan 2,4 százalékkal maradt el az augusztusitól, márpedig enni árvíz idején is kell.

Tehát ha volt is némi hatása az árvíznek a kiskereskedelem bezuhanására, ez azért korántsem ad mindenre választ. Arra semmiképpen nem, hogy Hevesben miért költöttek csaknem 10, az alföldi megyékben két kivétellel 7-9 százalékkal kevesebbet a boltokban, mint augusztusban. Arról nem is beszélve, hogy miért csökkent Pest megyében nagyjából annyival a forgalom, mint Csongrádban, vagy Komárom-Esztergom megyében annyival, mint Szabolcsban.