Orbán: Semmilyen éles vita nem volt, a csatákat majd megvívjuk Brüsszelben

Az utolsó kérdés a portugál sajtótól érkezik, Orbánhoz. Az újságíró arra kérdez rá, hogy Ukrajna kapcsán elszigetelődve érzi-e magát Orbán, illetve szembesítette azzal is, hogy Zelenszkij nem tartja elfogadhatónak a tűzszünetet, szerinte miért van erre szükség, és területet kellene-e veszítenie Ukrajnának?

Michel elnöktől pedig azt kérdezte, azért beszélt-e az egységről, mert azt fenyegetve látja Trump visszatérése után. Az ET elnöke arról beszélt, az egységet soha nem lehet biztosra venni, ehhez a többi között bizalomra van szükség. A tétről viszont közös álláspont van az Európai Tanácsban. Vannak nézeteltérések, máshogy látnak konfliktusokat, háborúkat világszerte, a szomszédságban, de a jövő nagy kihívása a versenyképesség, és a gazdasági bázis megerősítése.

Orbán azt mondja, az elszigeteltség intellektuális vita, nem pedig politikai kérdés. Ő úgy ítéli meg, hogy ha valakinek más a véleménye, attól még nincs elszigetelve, az csak vita. Így született meg a magyar demokrácia is "Az, hogy szembeszélben működöm politikai szempontból, a DNS-em része. Magyarországon ezt nem tekintjük elszigetelődésnek". 2015-ben is egyedül volt az ország a migráció kérdésében, de miután részesei voltak vitának, nem voltak elszigetelődve. Azt mondta, mindig a vita részese marad.

Arra pedig, hogy mit tegyen Ukrajna, nem az ő dolga válaszoni. Mindkettő egy szuverén ország, hogy az ukránok mit tesznek, az az ő döntésük. "Hősiesen harcoltak, nekik kell eldönteni, hogy a harcot folytatják-e."

Magyarországot igyekszik elválasztani a háború veszélyétől. Felidézete, hogy júliusban Kijevben és Moszkvában is járt, de nem próbálta meggyőzni az ukránokat arról, hogy mit tegyenek.

Azt magyarázta Zelenszkijnek, "kedves barátom, az idő nem nektek dolgozik. Mi készek vagyunk segíteni tető alá hozni egy tűzszünetet aztán később egy békemegállapodást. Az elnök elutasította ezt a javaslatot", mert ő úgy látta, hogy az idő nekik dolgozik. Orbán megköszönte a beszélgetést, mást nem tud tenni ezután. Világossá vált, hogy a harcoló felek mindegyike úgy gondolja, az idő nekik dolgozik, és egyikük sem volt kész a tűzszünetre. Ezután igyekezett nemzetközi békepárti környezetet kialakítani, hogy végül a harcoló felek is leüljenek tárgyalni. Azt mondta, nem diktál az ukránoknak, ő jövőjük, de bármikor képes segíteni. Hősiesen harcoltak, és jobb jövőt érdemelnek, mint amilyen most úgy tűnik, hogy vár rájuk.

A sajtótájékoztatónak vége.

Wall Street Journal arra kíváncsi, hogy Európa át tudja-e hidalni a szakadékot, ha Trump visszavonja a támogatást. Orbántól azt kérdezi, vannak vezetők, akik Ukrajnával kapcsolatban most egyetértenek vele, de a szemére veti, hogy 2022 nyarától ellenezte a szankciókat és azt, hogy fegyvert juttassanak Ukrajnának, vagyis azt akarta, hogy Ukrajna sérülékeny legyen. Ez nem oroszpárti álláspont?

Az első kérdésre Von der Leyen azt mondta, Ukrajna támogatásában körültekintően jártak el az 50 milliárd dolláros alappal kapcsolatban. Ami fontosabb szerinte, hogy Oroszország nem csak Európára jelent fenyegetést, hanem az egész világ biztonságára. Ezt is meg kell beszélni Amerikával. Hiszen Oroszország nem csak egy autokratikus rendszer, ami fenyetgeti a demokratikus rendszereket, hanem egyre inkább igazodik másokhoz, Iránhoz, Észak-Koreához, és Kínával együtt tüzeli ezt a háborút.

Charles Michel azt mondta, egy fontos elv volt, Ukrajna nélkül semmit nem lehet eldönteni Ukrajnáról. Ezt a jövőre nézve is tartani kell, igazságos békére van szükség. Meg van győződve arról, "ha azt a jelzést küldenénk a Kremlnek, hogy gyengék vagyunk, akkor más rezsimeknek is jeleznénk, hogy megsérthetik a nemzetközi jogot, és ezzel sérülékennyé válnánk."

Orbán arról beszél, nem ezen a fórumon kéne beszélni a véleménykülönbségről, a magyar véleményt nem most fogja bemutatni. Az "előtörténettel kapcsolatban" korrigált: nem 22 júliusában mondta el az álláspontját, hanem márciusban, az első ET ülésen. A véleménye nem változott, a helyzetértékelése ugyanaz, mint ma.

Megjósolta, milyen helyzetben találjuk magunkat később. A magyar álláspont békepárti és magyarpárti. Mikor az ukrán háború elkezdődött, legnagyobb humanitárius segítséget nyújtott Magyarország, de a katonai konfliktusban nem vesz részt.

Az MTVA azt kérdezi, mikor lesznek érezhető hatásai a cselekvési tervnek, illetve mik a magyar elnökség további tervei. Orbán azt mondja, a magyar elnökség még nem ért véget, ez egy jó kis összejövetel volt, de van még pár meglepetés a tarsolyában, amiről nem akar beszélni. Annyit mondott, reméli, hogy még komoly eredményeket ér el.

Ahhoz pedig, hogy a cselekvési terv hatásait, eredményeit érezni lehessen, Orbán szerint 6 hónapra van szükség. Macron francia elnök optimistább, szerinte van két év is, de Orbán szerint nincs ennyi idő.

A Financial Times Orbánnál arra kérdez rá, hogy a többi uniós vezetőnek meglepő lehetett, hogy Orbán az EU egységéről beszélt, és arról, hogy a versenyképességi kihívással kapcsolatban egyesíteni kell az erőket. Ehhez képest korábban mindig a nemzeti szuverenitásról beszélt, meg arról, hogy a kormányoknak ne mondja meg Brüsszel, hogy mit csináljanak, és minden erejével ellen állt a föderalista megközelítésnek. "Csak nem elpuhult?" Orbán mosolyogva hallgatta a kérdést, majd azt mondta, ő nemzeti típusú ember. Mondjuk inkább úgy, hazafi vagyok. Így nézem az európai helyzetet is, de ígérem, nem fogok nagy vitákat generálni erről köztünk (ezt von der Leyen széles mosollyal hallgatta, Chales Michel pedig a fejét vakarva mosolygott), de a versenyképességről könnyű volt megállapodni, mert itt nem ideológiákról volt szó, ez egy pragmatikus kérdés."

Majd azt magyarázta, abból indul ki, hogy az európai érdek a tagállamok érdekeinek összessége, ezért is vett részt a Patrióták Európáért létrehozásában. "Európai ember vagyok, nemzeti alapon", még akkor is, ha más alapokra helyezkednek az intézmények, mint amire szeretnénk, de ez másik lapra tartozik.

Az AFP von der Leyent és Charles Michelt kérdezi arról, hogy ha a korábbi stratégiai célok nem teljesültek, miért lehetne elhinni azt, hogy ezek most teljesülni fognak. Feltette azt a kérdést is, Európa kész és képes-e a kereskedelmi háborúra Trumppal.

Von der Leyen az első kérdésre válaszolva arról beszélt, most más a helyzet, majd felsorolja, mivel csökkentik a bürokráciát.

A kereskedelmi háborúra vonatkozó kérdésre diplomatikus választ adott, arról beszélt, folyamatos kapcsolatot kell tartani, vannak közös érdekek, például érdemes lenne egyeztetni arról, hogy Amerikából vegyék a cseppfolyós gázt, mert még mindig nagyon sok LNG-t vesznek az oroszoktól.

Orbán azzal kezdte a választ, hogy felidézte, korábban milyen nagyívű célok voltak, amelyek már nem reálisak. A mostaniak teljesítése a vezetőkön múlik, azon, hogy el tudják-e érni a célokat. Ha jó vezetése van az EU-nak, akkor sikerülni fog, ha nem, akkor nem.

Felhozta, hogy sokan elszigeteltnek tartották Magyarországot, és arról írtak, nem jönnek majd uniós vezetők, ennek ellenére megtartották a csúcsot és elfogadták ezt a paktumot, amit korábban mindenki lehetetlennek tartott. A válasz végén visszakanyarodott oda, hogy szerinte jó vezetőként képesek lesznek elérni a célokat, a válasz a magabiztosságban rejlik.

A kereskedelmi háborúra vonatkozó kérdésre azt mondta, nem lesz könnyű a helyzet, kemény tárgyalások várhatók Trumppal, de Európának ki kell állnia magáért és tárgyalni kell. "Ha elég jók vagyunk, jó megállapodást tudunk kötni" - mondta Orbán.

Orbán felsorolta az EU gazdasági problémáit, majd azt mondta, azonnali cselekvésre van szükség.

A Budapesti deklarációban elhatározták, hogy

• "egyszerűsítési forradalmat hajtanak végre". 2025 első félévének végére drasztikusan lecsökkentik a vállalatokat érintő jelentési kötelezettségének számát.
• A magas energiaárak mérséklésében is lépnek,
• valódi iparpolitikát is megfogalmaznak.
• 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fordítják,
• tőkepiaci uniót is létrehoznak. Itt nagyjából arról beszélt, mint von der Leyen, hogy az emberek a bankokban tartják a pénzt, a bankok pedig "genetikailag" nem alkalmasak arra, hogy hightech cégeket finanszírozzanak, ezért ebben változásra van szükség.
• Létrehoznak egy európai védelmi ipari bázist.
• Az új jogszabályokat "versenyképességi tesztnek" vetik alá.

Arról is beszélt, az Európai Tanács ülésein vissza fognak térni a versenyképesség kérdéseire. Azt mondta, optimista, senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem - Trump után szólva - "újra naggyá akarják tenni Európát".

Orbán örül, hogy mindenki elfogadta a meghívást, és Magyarország nevében elítélte az amszterdami támadást.

Arról beszélt, hogy mennyire megtisztelő volt számára, hogy vendégül láthatta az EU vezetőit az informális csúcson. A kérdések megelőzése érdekében közölte, közismert, hogy vannak súlyos politikai konfliktusok az Európai Bizottság illetve Magyarország között, ahogy von der Leyennel is komolyak a nézetkülönbségek, de "most von der Leyen a vendég, eljött a házunkba, a vendégnek kijár az udvarias fogadtatás és tisztelet.

Ezért semmilyen éles vita nem volt az ülésen. A csatákat majd megvívjuk Brüsszelben".

Arról is beszélt, a versenyképességben teljes egyetértés volt köztük, és sikerült egy paktumot elfogadni erről.

Az energiaválság leküzdése is óriási kihívás, amit az oroszok háborúja szabadított el - mondja Ursula von der Leyen. Az árakat csökkenteni kell, ez lesz az egyik feladata a Bizottságnak.

Azt mondta, a függőség gyorsan kiszolgáltatottságba fordulhat, arról nem is beszélve, hogy 2030-ra az egyes ásványi anyagok iránti kereslet exponenciálisan nőni fog.

A hozzáférést biztosítani kell, amit vagy diverzifikálással lehet elérni - hogy ne egy beszállítótól függjenek -, vagy újrahasznosítással nyerhetnek ki ismét nyersanyagot. Leyen zárszóként azt mondta, a vita gyümölcsöző volt.

Charles Michel kifejezi szolidaritását a hollandiai antiszemita támadások áldozataival, és hangsúlyozza, hogy együtt akarnak működni Trumppal. Nem túl izgalmas nyilatkozatában három témát emelt ki, amelyekről sok szó esett: a kereskedelmet, a biztonsági kihívásokat (Ukrajna, Közel-Kelet), illetve az olyan globális kérdéseket, mint az együttműködés klímaváltozás kérdésében. Nem mindenben alakult ki egyett, de meghallgatták egymást.

Michel szerint nagyrészt ugyanazok a kihívások, mint eddig is, de a versenyképesség és az európai szuverenitás még fontosabb ma, mint 5 évvel ezelőtt, amikor az Európai Tanács élére megválasztották. A NATO mellett az EU-nak magának is fejlesztenie kell a védelmi képességeit.

Ursula von der Leyen felháborítónak tartja az amszterdami támadást, ahol izraelieket vettek célba. Azt mondja, az antiszemitizmusnak nincs helye Európában.

Megköszönte Orbánnak az informális EU-csúcs megszervezését, megtapasztalták a híres magyar vendégszeretetet. Charles Michelnek pedig lejárt a ciklusa, így neki is megköszönte az utolsó tanácsi ülést.

Az uniós vezetők csütörtök este egy vacsorán vettek részt, ahol megvitatták az amerikai elnökválasztás eredményét. Az biztos, hogy az új adminisztrációval együtt kell dolgozni. Von der Leyen csütörtök délután gratulált Trumpnak telefonon, majd beszéltek Ukrajnáról, védelmi, kereskedelmi és energetikai kérdésekről. Várja a további tárgyalásokat.

Utána arról beszélt, az informális EU-csúcson a versenyképesség volt a fő kérdés. Vannak erősségek, de nagyon sok mindenen javítani kell, méghozzá gyorsan.

Az egyik fő cél, hogy megszüntessék az innovációs szakadékot a versenytársakkal szemben. Szükség van innovációra, és arra, hogy az alapkutatásokból (amiben szerinte jó Európa,) versenyképes termék legyen.

Hogy ez a helyzet javuljon, csökkenteni kell az induló vállalkozásokra háruló adminisztratív terheket. Most az innovatív cégek arra panaszkodnak, hogy akár 27 különböző szabályrendszerrel is meg kell birkózniuk. Itt azt javasolják, legyen egyféle, könnyen hozzáférhető szabályrendszer, és egységes piacon működhessenek a cégek.

Von der Leyen beszélt arról is, több beruházásra van szükség, és ehhez több magántőkére is szükség van. Ennek érdekében létre kell hozni egy európai beruházási és megtakarítási uniót.

Arról is beszélt, az emberek a megtakarításokat a bankban hagyják, egy ösztönzőbb környezetben viszont ezeket is ki lehetne használni. A második prioritás: legyen közös versenyképességi, dekarbonizációs és digitalizációs terv.

Az informális EU-csúcs után közösen áll ki egy sajtótájékoztatóra Orbán Viktor házigazda, az EU soros elnöke, Usula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Zelenszkij is itt volt az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján (a beszédét itt olvashatja), utána Orbán tűzszüneti javaslatáról azt mondta, ez önmagában, azzal, „hogy később meglátjuk, hogyan dolgozzuk ki a részleteket”, szerinte nem tartható, mert ez csak befagyasztja a konfliktust: 2014 után is hasonló volt, mégis háború lett végül.

A cikk folytatódik

Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozója után pénteken informális EU-csúcsot tartottak, egy szűkebb körben.

Orbán csütörtökön arról beszélt, a háború kérdését az uniós vezetők informális vacsoráján tovább boncolgatják, és abban bízik, az informális EU csúcson közelebb kerülnek „egy közös válaszhoz”.

A cikk folytatódik