Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményének nevezte Orbán Viktor az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozóját, amelyen itt volt a NATO-főtitkár és az EBESZ képviselője is.

Orbán a csúcs után tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, „nehéz, bonyolult és veszélyes” helyzetben tanácskoztak. Sok minden fenyegeti Európa békéjét, stabilitását és jólétét. Ott az orosz-ukrán háború, lángokban a Közel-Kelet, Észak-Afrikában is destabilizálódik a helyzet, az illegális migráció mértéke a korábbi csúcsot közelíti.

A globális gazdaságban olyan blokkosodás, töredezettség van, amire a hidegháború óta nem volt példa.

Orbán szerint mindenki érzékeli, hogy nincs vesztegetni való idő, a történelem láthatóan felgyorsult. Az amerikai választással lezárult egy fejezet, a világ gyorsabban változik, mint gondolnák.

Hatalmas kérdések vannak terítéken, mint a háború vagy béke, a migráció vagy védelem, a blokkosodás vagy konnektivitás illetve az alárendelődés vagy európai szuverenitás.

Miután az EPK ülése tanácskozás volt, formális döntéseket nem hoztak, és szép számmal voltak eltérő vélemények.

Orbán szerint egyetértés volt abban, hogy reagálni kell az amerikai választási eredményre illetve a várható nagy változásokra, abban is egyetértés volt, hogy legyen mihamarabb béke Európában (a sajtótájékoztatón később egy kérdésre válaszolva ezt árnyalta), illetve, hogy az EU vállaljon nagyobb felelősséget a saját békéjéért és biztonságáért. „Nem várhatjuk el Amerikától, hogy csak ők védjenek meg bennünket.” Az EU-nak érdemi szereplőnek kell maradnia „az előttünk álló, jövőt eldöntő tárgyalásokban és folyamatokban, amelyek az EU sorsát érintik.”

A migrációval kapcsolatban arról beszélt, ő mindig is a „bírósági aktivizmus elleni lázadás” oldalán állt. „Nem hiszem, hogy meg tudjuk állítani a migrációt, ha nem lázadunk fel a (brüsszeli) jogszabályok és a (nemzetközi) bírósági ítéletek ellen.” Ő ennek szellemében jár el, szerinte a magyar modell működik (vagyis nem engednek be az országba senkit addig, míg el nem bírálták a kérelmét), és ő az egyetlen, aki a 2015-ös migrációs válság ellenére a helyén maradt.

Háború

Orbán a legtöbb kérdést a háborúval kapcsolatban kapta. Az MTVA Orbánnak arra a kijelentésére utalt vissza, hogy az egész EU egyetértett abban, hogy békére van szükség. A kérdés az volt, hogy a fél-egy évvel, vagy az egy héttel ezelőtti helyzethez képest van-e jelentős elmozdulás ebben.

A válaszból kiderült, hogy azért nem volt akkora összhang. Orbán ugyanis azt mondta, ebben a kérdésben nem volt teljes egyetértés, „véleménykülönbség van a háború folytatása illetve egy gyors tűzszünet és a béketágyalások kérdésében.”

Az viszont szerinte nyilvánvaló, hogy a békepártiak tábora nő, az amerikai választással pedig hatalmasra nőtt a tábor.

„Nem győzelemről és vereségről beszélünk, hanem tűzszünetről, emberéletekről és a pusztítás leállításáról. Az amerikai választás óta többségben vannak a nyugati világban azok, akiknek ez a háborúval kapcsolatos perspektívája. Ez egy helyzet, amire az EU-nak reagálnia kell.”

Este az uniós vezetők informális vacsoráján tovább boncolgatják ezt a kérdést, és abban bízik, a pénteki informális EU csúcson közelebb kerülnek „egy közös válaszhoz”.

A Le Monde kérdésére arról beszélt, az EU úgy ment bele a háborúba, hogy nem definiálták, mi a győzelem, így nem lehet tudni, meddig kell harcolni.

„A Krímet is vissza kell venni? Szevasztopol, NATO-zászló? Moszkva?” – sorolta a lehetséges opciókat Orbán. Szerinte ezt az alapvető kérdést tisztázni kell, ezt az intellektuális munkát nem lehet megspórolni.

Az Euronews riportere egy egyértelmű választ várt arra, hogy Putyint béke- vagy háborúpártinak tartja-e. Először megismételtette a kérdést, majd megkerülte az egyenes választ. Azt mondta, „most nem az orosz álláspontról beszélne”, hanem a nyugati közösségéről.

link Forrás

A Reuters kérdésére arról beszélt, hogy ha túl sokat beszélnek a hosszútávú békemegoldásról, csökken az esélye a tűzszünetnek. Márpedig szerinte erre van szükség. A békekötés előfeltétele a kommunikáció, a kommunikációnak pedig a tűzszünet – vezette le. Ha megvan a tűzszünet, a felek megbeszélhetik, kinek milyen béke elfogadható.

A Bloomberg arra kérdezett rá, hogy mikor Orbán kétségesnek tartotta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós csomag sorsát, Trump álláspontját közvetítette-e. A miniszterelnök azt mondta, nincs felhatalmazva arra, hogy más nevében beszéljen, de közelről követte, mit mondott az új elnök, és hogy milyen kételyek merültek fel az EU-ban a háború finanszírozásával kapcsolatban. Kérdés például, mi lesz, ha Amerika a pénzügyi finanszírozásban a jövőben nem vesz részt.

Trump győzelmét vodkával ünnepelte

Az amerikai választással kapcsolatban arról beszélt, az elmúlt 4 évben sok minden elromlott, „sok területen diszkriminációt kellett elszenvedni”, ezek kijavítása lesz az első kérdés az új adminisztrációval.

Miután Kirgizisztánban volt a Türk Államok vezetőivel, Trump győzelmére bontott pezsgőt is, de miután ott mások a szokások, „inkább a vodkakészletet csapoltuk meg, nagy boldogan, közösen örülve a fantasztikus eredménynek.”

Az ATV arra volt kíváncsi, mit fog az ország profitálni abból, hogy Orbánnak remek a nexusa Trumppal, helyre tudják-e állítani a kettős adóztatási egyezményt.

Orbán itt „mértéktartást javasolt”, mert számít a méret. „Az USA most megválasztott elnökének ezer nagyobb gondja van, mint hogy a magyarok elmúlt 4 évben elszenvedett sérelmeivel foglalkozzon, de rajta vagyunk a listán, ott, ahol a helyünk van.”

A személyes ügyeket nem lehet összekeverni az államközi kapcsolatokkal. Nem az az érdekes, hogy két vezető milyen viszonyban van, itt Magyarországról és Amerikáról van szó. Azt óriási esélynek tartja, hogy olyan közeli szövetségben vannak, mint korábban soha, és ebben vannak lehetőségek is, de most, hogy Trumpot megválasztották, a személyes viszonyára vonatkozó kérdéseket szeretné lezárni.

Annyit mondott „lezárásképp”, hogy Trumpot börtönbe akarták zárni, el akarták kobozni a vagyonát, meg akarták ölni, és ma ő az USA elnöke. „Mindig büszke vagyok, ha azokkal harcolhatok együtt, akik a mindenkori hatalmi elittel szemben próbálnak érvényt szerezni az emberek akaratának. Ez történt.”

A BBC arra kérdezett rá, nem lát-e veszélyeket Orbán abban, ha az új elnök vámokat vezet be az európai vagy kínai termékekre. Orbán szerint most nem a kereskedelem az elsődleges kérdés, hanem a béke és a tűzszünet, illetve az, hogy milyen új biztonsági architektúra lesz Európában.

Tisztában van vele, hogy a kereskedelmi kérdések nem lesznek könnyen megoldhatók. „Tudjuk az elnök álláspontját, kemény tárgyalópartner a kereskedelmi kérdésekben. Senkinek ne legyen illúziója, komoly és nehéz tárgyalások lesznek.” Reméli, hogy sikerül jó megállapodást kötni a „tárgyalások mesterével.”

Felszólalt Zelenszkij, Rutte üzent Trumpnak

Az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján felszólalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a többi között arról beszélt, Putyinnal keménynek kell lenni.

„Önök között vannak, akik 20 éve ölelgetik Putyint, és a helyzet csak rosszabb lett.”

A békéhez erő kell, ahhoz pedig európai egység.

Az esti sajtótájékoztatón Orbán tűzszüneti javaslatáról azt mondta, ez önmagában, azzal, „hogy később meglátjuk, hogyan dolgozzuk ki a részleteket”, szerinte nem tartható, mert ez csak befagyasztja a konfliktust: 2014 után is hasonló volt, mégis háború lett végül.

Orbánnak címezve arról beszélt, a tűzszünetet olyan ember javasolja, „aki nem akarja Ukrajnát a NATO-ban látni”, és tűzszünetet egyébként is olyanok javasolnak, akik még nem élték át a háború borzalmait.

Mark Rutte NATO-főtitkár a csúcs előtt az Euronews szerint arról beszélt, az észak-koreai katonák ukrajnai bevetése nem csak a NATO európai részét, de az Egyesült Államokat is fenyegeti.