Bonyolult politikai helyzetet teremtett Ausztriában, hogy bár a szeptember végi választások óta a szélsőjobboldali Szabadságpártnak (FPÖ) van a legtöbb mandátuma (57 darab) a 183 fős Nationalratban, de senki sem akar velük közösen kormányozni. Alexander van der Bellen szövetségi elnök a második helyen végzett konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással.

Ha a Néppárt 51 képviselője csak a Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 41 képviselőjével állna össze, akkor már épp meglenne a szűk többségük, de a biztonság kedvéért kedden a liberális NEOS-t is meghívták a tárgyalásokra, akiknek 18 képviselőjük van az alsóházban.

Andreas Babler, a szociáldemokraták elnöke azt mondta, hogy „a konstruktív erők kormányát” akarják létrehozni. Nehammer kancellár is úgy látja, hogy a kihívásokkal csak egy széles és stabil szövetséggel tudnak megbirkózni. Egyben kizárta, hogy a Zöldekkel folytatnák a kormányzást. A kancellár fő célja, hogy az új kormány biztosítani tudja a növekedést és a jólétet, valamint szigorúbb bevándorlási politikát alkalmaznának. Emellett javítanának az egészségügyi és az oktatári rendszeren. Nehammer szerint ehhez egy józan észre épülő, politikai középhez tartozó szövetségnek kell létrejönnie, amely közel áll az emberekhez, és elutasítja a radikalizmust és a megosztottságot.

A Presse tudósítása megjegyezte, hogy az új koalícióban nem lesz egyszerű összehangolni a balra nyitó szociáldemokratákat és a liberálisokat. A balra tolódott szociáldemokraták a vagyonadót és a munkaidő csökkentését fogalmazták meg koalíciós feltételekként, ami a néppártiak és a liberálisok számára elfogadhatatlan. Az Osztrák Néppárt és NEOS pártok ezzel szemben a bérköltségek és a vállalati adók csökkentését szeretnék, míg a Szociáldemokrata Párt a társasági adó emelését akarja. Emellett a liberálisok olyan nyugdíj- és oktatási reformokat is akarnak, amiket nem lesz egyszerű összehangolni az Néppárt és a szociáldemokraták elképzeléseivel. (ORF/Die Presse)