„Harmincéves, ebből húszéves bírósági munkaviszony után bruttó 481 661 Ft a bérem (felsőfokú szakirányú szakképesítéssel, kiváló minősítéssel), és ha nincs változás a bírói alapilletményben, akkor az elkövetkezendő 5 évben ez az összeg nem is változik, mert a kategóriám tetején vagyok”. Egy olvasónk írta ezt, miután hétfőn a parlament honlapján megjelent a 2025-ös költségvetési törvényjavaslat, amiből egyebek mellett az is kiderül, hogy jövőre sem emelkedik a bírói és ügyészi illetményalap.

Ez azt jelenti, hogy a bírák és bírósági dolgozók, továbbá az ügyészek és ügyészségi dolgozók fizetését továbbra is befagyasztják (leszámítva azokat, akik kategóriát lépnek). Az illetményalap három éve változatlan, legutóbb 2022 januárjában nyúltak hozzá. Az elmúlt évek és az idei várható infláció alapján ez az 566 660 forintos alap mostanra nagyjából 30 százalékkal ér kevesebbet reálértéken. Vagyis az igazságszolgáltatásban dolgozók keresetei mostanra elveszítették vásárlóerejük majdnem egyharmadát.

Olvasónk szerint „a bíróságok működése vészesen közelít a csőd felé, a dolgozók körében egyre nagyobb az elkeseredettség. Sokan dolgoznak másodállásban, hogy fent tudják tartani magukat”. Az illetményalap, és így a bírósági és ügyészségi dolgozók fizetésének elértéktelenedését jelzi, hogy 2022 elején még 467 300 forint volt a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset, vagyis akkor a bírói és ügyészi illetményalap még 21,3 százalékkal haladta meg az átlagbért. Mostanra – a legutolsó, augusztusi keresetekről szóló KSH-gyorsjelentés szerint – a bruttó átlagkereset 628 800 forintra a Budapest Környéki Törvényszék bírója, nőtt, vagyis az illetményalap már 10 százalékkal elmarad az átlagbérektől.

Az igazságügyi dolgozók fizetéseinek tarthatatlansága miatt dr. Oláh Gaszton, a Budapest Környéki Törvényszék bírója már a nyáron az Európai Bizottsághoz fordult. Ahogy akkor fogalmazott: „A bírói és ügyészi kar évek óta kényszerű szemlélője annak, hogy az illetményekben megnyilvánuló társadalmi megbecsültsége hogyan süllyed egészen méltatlan mélységekbe, és jelenleg is döbbenettel nézi, ahogyan a bírósági szervezet teljes vezetése hasztalan próbál fellépni a jelenséggel szemben. Elég volt.” Oláh Gaszton lépésére reagálva az Országos Bírói Tanács úgy reagált, hogy a jelenlegi bírói bérek bizonyos esetekben a megfelelő megélhetéshez sem elegendők, ami „a bírói függetlenség megsértésének veszélyét hordozza magában”.