Végleg megsemmisül a régi Jugoszlávia egyik utolsó darabja
Hiába tüntettek a megőrzéséért, november közepén kíméletlenül nekiálltak a belgrádi Jugoszlávia szálló bontásának. A szakszerűtlen munka következtében ráadásul legalább egy tonnányi azbeszt szabad szemmel nem vagy alig látható szálai maradtak a levegőben.
A szerbiai közvélemény a kontármunkára különösen ki van élezve ezekben a napokban. November elsején szakadt le a felújított, kétszer is átadott újvidéki vasútállomás védőteteje tizenöt ember halálát okozva.
A Jugoszlávia szálló történelme maga a szocialista Jugoszlávia történelme Titóval, Arkannal, Miloševićcsel, NATO-bombázással, politikai gyilkossággal.
Konnektivitás, elvtársak, konnektivitás
Megépítését az 1940-es évek végén, kicsivel a Szovjetunióval való szakítás előtt határozták el. Jugoszlávia már javában a különutas, önigazgató szocializmust építette, amikor 1953-ben elkészült az épület betonváza a zimonyi vasútállomással szemben, a Duna partján.
A munkások megpihentek, a pénz másra kellett, jó pár év szünet következett. Közben Josip Broz Tito, Jugoszlávia partizánvezérből lett mindenható elnöke nekiállt az el nem kötelezett országok mozgalmát gründolni, ez kicsit hasonlított az Orbán Balázs-féle konnektivitáshoz, vagyis felülemelkedés a blokkosodáson, szabad, erkölcsi skrupulusok nélküli üzletelés akár a legvéresebb diktatúrákkal. Az el nem kötelezettek első találkozója Belgrádban volt 1961-ben, ahol akkoriban még nem volt igazán modern szálló. A legenda szerint ezt tette szóvá Titónak a reprezentatív hotelekhez különösen értő Hailé Szelasszié etióp császár, és rögtön javasolt is egy nevet: Hotel Jugoszlávia.
Több se kellett Titónak, feltámasztotta a Duna-parti szálloda ötletét, egyben át is keresztelte az eredetileg Belgrádról elnevezett szállodacsonkot. Közben áttervezték, 400 fekvőhelyesről ezresre bővítették. A terveket a zágrábi modernista iskola horvát képviselői készítették, a hivatalos ideológia szintjére emelt Testvériség–Egység szép példájaként.
Közben egy egész városrész nőtt ki a földből Új-Belgrád néven, a szocialista Jugoszlávia büszkeségének szánták a Száva bal partján fekvő mocsaras területen megépült 200 ezres lakónegyedet. Nem véletlen kapott itt helyet a kommunista párt központi bizottságának toronyháza és számos más, reprezentatív épület. Amúgy Magyarország felől ezen a negyeden kell végigautózni, hogy a Száván átkelve elérjük Belgrádot, hangulatát talán ez a kép adja vissza legjobban:
Szocialista pompa amerikai kölcsönből
Hiába a legmagasabb helyről érkezett utasítás, nem készült gyorsan a belgrádiak által Babilonnak nevezett komplexum. Eredetileg 1967-ben kellett volna elkészülnie, végül 1969-ben sikerült átadni, de ez sem ment könnyen. Az átadást újra hetekkel el kellett halasztani, mert nem készültek el mindennel. Az eredmény ezzel együtt pazar lett, Európában is ritkaságszámba ment például a fedett úszómedencéje, tágas parkolója, fedett garázsa. Az előtérben a világ akkori legnagyobb, 14 tonnás csillárja nyűgözte le a látogatókat. Mindez – ezt kevesen tudták akkoriban – amerikai kölcsönből épült.
A szállodának nem csak a megépítése nem volt olcsó mulatság. Egy kétágyas szoba a megnyitás évében 200 dinár volt, miközben az átlagos jugoszláv jövedelem 964 dinár volt.
A korabeli Jugoszlávia a magyar viszonyokhoz képest már-már nyugati ország volt. Királyi családokat, hollywoodi sztárokat, amerikai űrhajósokat, világhírű énekeseket, hivatalban lévő amerikai elnököt (Jimmy Carter) látott vendégül, akik mind itt szálltak meg.
A NATO is megbombázta
Tito halálával előbb a zűrzavaros nyolcvanas, majd a háborús kilencvenes évek köszöntöttek Jugoszláviára és az országról elnevezett szállodára. Befészkelte magát a háborús Szlavóniát végigrabló zimonyi klán, aminek vezetője a 2000-ben meggyilkolt Željko Ražnatović Arkan bűnöző, futballhuligán. Feleségének, a turbofolk énekesnő Cecának ruhaboltja volt a szállodában.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!