„Egyébként, amit arányokban, kényelemben, vasúti technikában és biztonságban ma megvalósíthatunk, az mind megtalálható itt, ebben az európai rangú márványépületben” – írta az újvidéki Magyar Szó 1964. június 1-jei száma. A címlapi fotón a Farkas Imre által tervezett pályaudvar homlokzata látható a védőtetővel, amin tucatnyi ember áll, és nézik az átadásra összeverődő tömeget.
Ez a védtető szakadt le múlt pénteken 11 óra 50 perckor, és temette maga alá az alatta várakozókat vagy épp elhaladókat. Tizennégy ember vesztette életét. Az áldozatok között van egy kórházban meghalt testvérpár, Valentina 9, Sara 5 éves volt, ők a romok alatt meghalt nagyapjukkal indultak vendégségbe a másik nagyapához Loznicába. Egy fiatal pár is meghalt, ők buszra vártak. A legidősebb áldozat 77 éves volt. Egy 1979-ben született férfi volt az egyetlen az elhunytak közül, aki nem szerb, hanem észak-macedón állampolgár volt. A tető alatt tartózkodók többségének esélye sem volt; az egyik áldozatra például egy 26 tonnás betontömb zuhant.
Az újvidéki klinikán három ember életéért küzdenek. Egy fiatal férfi és egy lány mindkét lábát amputálták, egy másik lánynak pedig, akit sokáig nem láttak a mentők, csak hallották a romok alól, a karját amputálták. Állapotuk nem javul, ha szükséges, újabb műtéteket végeznek el rajtuk.
Támogasd a munkánkat, csatlakozz a Körhöz, hogy elérd az exkluzív tartalmainkat!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!