Orbán Viktor az elmúlt években, ha csak nyilatkozatok szintjén is, de többször elkötelezte magát Kína felé. Mára már politikailag és gazdaságilag is sok ponton összekötötte az országot az ázsiai hatalommal, ami első ránézésre lehet, hogy jó ötletnek tűnik, de az ördög mindig a részletekben rejlik, és egyáltalán nem biztos dolog mindent egy lapra feltenni.

Az Orbán család azonban rövid idő alatt bebiztosítja a jövőjét: a hét elején írtuk meg, hogy Orbánék kövéből épül a Budapest-Belgrád vasút, miközben a szupertitkos kínai vasút csak eladósítja Magyarországot. A projekttel kapcsolatban nemcsak a részletek homályosak, de a felvett nagyjából 700 milliárd forintos hitel részleteit is 10 évre titkosította a kormány. Így nem tudni, milyen feltételeket szabott Kína, milyen kamaton adta a hitelt, ahogy azt sem tudni, mennyire teszi kiszolgáltatottá hazánkat az ázsiai ország felé.

Megismertük azonban a Budapest-Belgrád vasútvonalra kötött szerb-kínai hitelszerződést, amely részletes képet adhat arról, hogy nézhet ki a magyar-kínai szerződés is. Ám mielőtt erre rátérek, jöjjön egy kis kitérő arról, hogy ez a hitelszerződés csak az első fecske volt, újabbak jöhetnek majd.

Teljesen eladósodhat az ország Kínának

Nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Pekingben járt, hogy újabb lehetséges beruházásokról és hitelről tárgyaljon. Egy kínai légitársaság légikikötőt épít Ferihegyen a gyarapodó számú kínai turisták miatt, a két ország között meglevő megállapodást kiterjesztik az akkumulátor-újrahasznosítás területére is.

A még több kínai hitel tervezett felvételét erősítheti a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye, miszerint Nagy Márton úgy véli, a pénzügyek területén tovább kell mélyíteni a két ország közötti kapcsolatokat.

Ezért folytatott tárgyalásokat Nagy az állami bankok vezetőivel a kínai hitelből megvalósuló energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozásának folytatásáról. A Budapest–Belgrád vasútvonal után a V0 vasúti körgyűrű, a Ferihegyre vezető vasútvonal és a szerb–magyar határátkelők infrastrukturális fejlesztése lehet a következő közös projekt.

Bár a kínai hitelből fejlesztő afrikai országok is azt gondolták elsőre, hogy milyen jó lesz például infrastruktúrát építeni, ezek a projektek sok esetben fizetésképtelenné tették az adott államokat, a hitelező kínaiakról pedig kiderült, hogy egyáltalán nem az engedékenységükről híresek. A kölcsönök elengedése helyett legfeljebb azok átstrukturálásával és a futamidő meghosszabbításával hajlandóak segíteni. Erről hosszan írtam akkor, amikor összegeztem, hogy Orbánék pár év leforgása alatt 1000 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel Kínával szemben.

Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzete ugyan sokkal stabilabb az érintett afrikai országokénál, a szakértők mégis aggódnak az egyre nagyobb méreteket öltő függés miatt. Az ázsiai ország vezetése ugyanis jellemzően szigorú megállapodásokat köt, különféle kitételekkel és kötelezettségekkel, ezért lenne jó tudni, milyen alkukkal finanszírozták meg a Budapest–Belgrád vasútvonal magyar szakaszának kivitelezését, vagy hogy milyen feltételekkel vette fel tavasszal az Orbán-kormány a közel 400 milliárd forintot. Bár a magyar kormány hajlamos titkolózni, de abban, hogy a részletek ne kerüljenek napvilágra, Kína is partner. Sőt. Nem áll távol tőlük, hogy a szerződésekben rögzítsék,

„a megállapodásban szereplő vagy azzal összefüggésben alkalmazott valamennyi feltételt és díjszabást szigorúan bizalmasan kell kezelni. A hitelező előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül semmilyen információ nem adható ki jelen szerződéssel kapcsolatban harmadik félnek.”

Ezt a Budapest–Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszára vonatkozó szerb–kínai hitelszerződésben rögzítették. Abban a szerződésben, aminek magyar „felét” állítólag kínai kérésre titkosították.

Ha a magyar–kínai szerződés titkosított is, a multilaterális szervezetekkel, amerikai kormányhivatalokkal, külföldi kormányokkal, magánalapítványokkal együttműködő AidData nemzetközi fejlesztési kutatólaboratóriumnak köszönhetően a Budapest–Belgrád vasútvonal két szerbiai szakaszára kötött szerződések megismerhetők.

Bár nem lehet kijelenteni, hogy a magyar kormány szóról szóra ugyanilyen szerződést kötött volna Kínával, mégis lehet fogalmunk arról, milyen feltételekkel hitelez Kína. Abban pedig szinte biztosak lehetünk, hogy a magyar állammal szemben sem védik kevésbé saját magukat a kínaiak, mint teszik azt bárki más esetében.