A 2016-ban kötötthöz hasonló módon a kormány, a munkaadók és a munkavállalók újból egy hosszabb távú bérmegállapodást hoztak tető alá, ám míg a korábbi hat évre szólt, ez csak egy hároméves megállapodás. Ennek értelmében jövőre 9 százalékkal, 2026-ban 13, majd 2027-ben 14 százalékkal fog emelkedni a minimálbér. Ezek az emelések azt biztosítják, hogy az időszak végére Orbán Viktor szerint „eléri, vagy legalábbis megközelíti” a minimálbér a bruttó átlagbér felét.

A 2025-re bejelentett bruttó minimálbér 290 800 forint lesz, ha ezt 13 százalékkal növeljük, akkor a 2026-os összeg 328-329 ezer forintra, míg a 2027-es ez utóbbit 14 százalékkal emelve 374-375 ezer forintra jön ki. A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset most 627 000 forint, ez három év alatt összesen nagyjából 20 százalékkal nőhet, hogy nagyjából 750 000 forint legyen – ennyinek a fele a lehetséges 374-375 ezres minimálbér.

Bár ez az egész történet teljesen úgy hat, mintha a hosszú távú megállapodás színtisztán hazai önkéntes vállalás lenne a bérfelzárkóztatás és a minimálbéresek jobb anyagi körülményeinek érdekében, valójában ezzel egy uniós jogszabálynak, az európai minimálbér-szabályozás előírásának fog megfelelni Magyarország. Orbán erre hétfői beszédében épp csak egy mondattal utalt.