Bátonyi Péter kormányfőtanácsos, műemléki referens olyasmit csinált, amit az érett NER-ben nem sokan: minisztériumi asztalától felállva adott interjút a Partizánnak, és még a saját felettesét is feljelentette.

A félórás adásban elmeséli, hogy először próbált szakmai érvekkel hatni a feletteseire, de egy idő után be kellett látnia: nem esetleges hibák vannak a műemlékvédelmi rendszerben, a rendszernek kifejezett célja a jól bekötött vállalkozók kiszolgálása, mozgatója pedig az „akarnokság, a műveletlenség és a korlátlan hatalom”.

Már a trailer megjelenése is elég volt Bátonyi kirúgásához, de az egykori kormányfőtanácsos emelte a tétet: rögtön a videó elején bejelenti, hogy hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesz

• Gulyás Gergely, a műemlékvédelemért 2022-ig felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint
• Lánszki Regő országos főépítész, a terület új gazdája, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára ellen.

A kirúgott szakember dokumentálta három kiemelten védett budapesti műemlék épületek bontási engedélyének kiadását, amely során állítása szerint a felettesei akár a törvényt is semmibe vették a beruházók érdekei miatt.

Agrárminisztérium

A szakemberek szerint például az Agrárminsztérium 150 éves épületének felét még akkor sem kellene elbontani, ha a Kossuth teret átépítő állami cégnek beakadt, hogy mindenképpen háromszintes mélygarázs kell alá. A Miniszterelnökség azonban az erről szóló részletes szakértői dokumentációt figyelmen kívül hagyta, a műemléki szintet 2021-ben csökkentette, és azóta már az épület jelentős részét el is bontotta.

Heinrich-udvar

Arról mi is írtunk még 2020-ban, hogy az Iparművészeti Múzeummal szemben fekvő, L-alakú telekre a tervek szerint száznál több szállodai szobát és kétszer ennyi lakást építene a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt, amely korábban Varga Mihály pénzügyminiszter kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán tulajdona volt.

Bátonyi állítása szerint a műemlék raktárépületek védettségét 2019-ben úgy szüntették meg, hogy a döntést megalapozó eljárást a tárcánál egyáltalán nem folytatták le.

Kilián laktanya

Az Üllői út és a Ferenc körút sarkán álló Mária Terézia (Kilián) laktanya klasszicista épületét Hild József tervezte 150 évvel ezelőtt, ennek a kétharmadát akarta elbontani a beruházó. A minisztérium saját szakemberei is ellenálltak, mert az épület nem csak építészeti, hanem történelmi emlék is.

A védelmi szint csökkentését végül úgy sikerült elérni, hogy Lánszki Regő államtitkár saját kezűleg írta alá a szakértők véleményét felülíró aktát. Ezt a névbélyegzővel lepecsételt dokumentumot a Partizán be is mutatta. A minisztériumi szakemberek ellenállását kiváltó átépítés vezető tervezője egyébként Lánszki Regő húga, Lánszki Csenge volt, a laktanya védettségét 2024 augusztusában minősítették vissza.

link Forrás

Bátonyi szerint amúgy a hatósági szakemberek sokszor próbálnak ellenállni a NER-ben jól fekvő, vagy egyenesen állami beruházóknak, de mindig van valaki, aki hajlandó aláírni, amit kell, a vezetők pedig már erősen kontraszelektáltak.