Tovább elemezte Orbán Balázs doktori disszertációját Rácz András egyetemi tanár, Oroszország-szakértő, aki az elmúlt napokban feltárta, hogy

• a disszertáció összefoglalója, a tézisfüzet részben biztosan Árpási Botond gépén készült,
• Orbán Balázs épp úton volt, mikor a tézisfüzetet létrehozták és arra rámentettek,
• a tézisfüzetben 1 oldalnyi, hivatkozás nélkül átvett szöveg van benne Árpási Botond és Orbán Balázs közös cikkéből, mely – ugyanúgy, mint a disszertáció, - a szabad mandátumról szól,
• a végleges disszertációban 9 oldalnyi, hivatkozás nélkül átvett szöveg van ugyanebből a cikkből. Itt részben szó szerinti, részben átdolgozott szövegekről van szó.

A végleges disszertációt személyesen lehet megnézni, Orbán Balázs disszertációjának munkahelyi vitára bocsátott változata kering a neten, azért tudott ilyen alapos összehasonlító munkát végezni Rácz András.

Rácz András pénteken arról írt, az elmúlt másfél hét szakmai megállapításait úgy tudná összefoglalni, hogy a disszertáció két hipotéziséből az egyik biztosan nem Orbán Balázs önálló eredménye, mert az az Árpási Botonddal közös cikkükből származik.

A disszertációban elemzett öt esettanulmányból kettő ugyanebből a közös cikkből származik, tehát az sem önálló eredmény. Megismétli, hogy az átvétel ellenére sem a disszertációban, sem a tézisfüzetben nincs hivatkozás a közös cikkre, sem a lábjegyzetek között, sem a felhasznált szakirodalomnál. Az csak a publikációs listában van feltüntetve, ami más kategória – írja Rácz. „Ezt így összességében elég nehéz nem durva plágiumnak nevezni.”

A disszertációt mi is megnéztük ma délelőtt, és mi sem találtuk ezeket a hivatkozásokat. Egy hivatkozást szúrt be saját írással kapcsolatban, méghozzá egy 2022-es szöveget, ami „Az Alaptörvény mint értékközvetítő dokumentum” címmel jelent meg egy ünnepi tanulmánykötetben. A disszertációban voltak hosszú, magyarázó lábjegyzetek is, ahol néha feltűnt, hogy a kiemelés tőle, OB-től származik.

Noha a 444-nek az ELTE egyik egyetemi tanára azt mondta, saját cikknél a hivatkozás elmaradása önplágium (ami ugyanúgy plágiumnak minősül, tehát súlyos hiba, csak máshogy hangzik), Rácz szerint ez nem így van. „Önplágium akkor lenne, ha egyszerzős cikkről volna szó - ám ezt a bizonyos közös cikket ketten írták, ráadásul úgy, hogy Árpási volt az első szerző. Ergo azzal, hogy valaki más szellemi termékét is felhasználja hivatkozás nélkül, azzal Orbán Balázs definíció szerint kizárja az önplágiumot.”

Rácz András szerint egészen különös, ami történt, hiszen a plágium az egyik legkockázatosabb szabályszegés, amit hallgató elkövethet. A több, mint 200 oldalas disszertációban 9-10 oldalon talált a plágiumkereső szoftver egyezést, ami ahhoz képest, milyen kockázatos a lebukás, kevés.

Számára nem hihető, hogy a közös cikkre való hivatkozás véletlen maradt ki vagy kéttucatnyi helyről, és felvetődött benne az a kérdés is, vajon ki a disszertáció valódi szerzője.

A fokozatszerzésről az ELTE ÁJK doktori iskolája által kijelölt bizottság dönt, szakmai alapon. „Ha úgy alakul, hogy jövő héten Orbán Balázs tudományos fokozatot kap, akkor azt mindenkinek el kell fogadnia legitimnek.”

Ha valaki később bebizonyítja, hogy a fokozat érdemtelenül lett odaítélve, az más eset, de amíg ez nem történik meg, addig ez legitim Ph.D. fokozat lesz – írja Rácz.

Hozzátette, ha úgy alakul a védés, hogy Orbán Balázs végül mégsem kap fokozatot, akkor sem történik szerinte tragédia, később, egy másik eljárásban, átdolgozott disszertációval újra próbálkozhat. „Semmi dráma - a tudományos fejlődésnek integráns részét képezik a sikertelen próbálkozások is.”

Az ELTE korábban azt közölte, Orbán Balázs disszertációját átfuttatták a plágiumkeresőn, és nem volt gyanús szöveg. Ez Rácz szerint is így történt, megtalálhatták a közösen jegyzett cikket, csak azt nem ellenőrizték, hogy a hivatkozás megvan-e.

A védést mindenesetre az ELTE részéről megtartják. A 444-nek küldött csütörtök éjjeli válaszuk szerint „Orbán Balázs doktori fokozatszerzési eljárása az irányadó szabályoknak megfelelően folytatódik, az eljárás következő lépése a kitűzött nyilvános védés lesz. A dolgozat vizsgálatát és értékelését a doktori eljárásban kirendelt bírálóbizottság végzi, a doktorjelölt teljesítette a nyilvános védésre bocsátás feltételeit. A bizottság végső döntését a dolgozat minőségét, a hivatkozásokat, vagy esetleges hiányukat, továbbá a jelöltnek a nyilvános védésen elhangzó kérdésekre adott válaszait egyenként és összességében értékelve fogja meghozni.”

Miután Rácz András csütörtökön megírta, hogy Orbán Balázs disszertációjában 9 oldalnyi, hivatkozás nélkül átvett szöveg szerepel, megkerestük a miniszterelnök politikai igazgatóját, hogy erre választ kapjunk. Egyelőre nem reagált.

Korábban, mikor még csak a tézisfüzet készültével kapcsolatos kérdések kerültek elő, annyit üzent, hogy a védés után nyilatkozik, addig nem akarja befolyásolni az eljárást.

Az ügyben többször is megkerestük Áprási Botondot, amennyiben válaszol, a cikket frissítjük.