„A román nép erős, mélységesen ragaszkodik a demokratikus értékekhez és azokat továbbra is védelmezni fogja” – mondta tízéves államfői tapasztalataira támaszkodva Klaus Iohannis leköszönő román elnök szombaton a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából tartott fogadáson Bukarestben.
Az elnökválasztás múlt vasárnapi első fordulójában óriási meglepetésre egy előzőleg 10 százalékra mért szélsőséges, putyinista Călin Georgescu nyert, a második fordulóba ő és a mérsékelt jobboldali Elena Lasconi jutott. Vasárnap parlamenti választást tartanak, jövő vasárnap jön az elnökválasztás második fordulója. Közben teljes a káosz, az alkotmánybíróság elrendelte a szavazatok újraszámolását, a román hatóságok pedig azt gyanítják, hogy Georgescu a TikTok segítségével tudta behülyíteni a választókat.
A második államelnöki mandátumát egy hónapon belül befejező, az ország éléről távozó Iohannis a búcsúbeszédében rámutatott: az elmúlt tíz évben örömteli pillanatokat és a nemzetet nehéz megpróbáltatások elé állító perceket is átélt. De ennyi idő után kijelentheti: a román nép erős és elkötelezett a demokratikus értékek iránt.
Kulcsfontosságúnak nevezte az ezekben a hetekben zajló államfő- és parlamenti választásokat, amelyek szerinte minden eddiginél jobban meghatározzák az ország sorsát. A választópolgárok szerinte arról szavaznak, hogy Románia továbbra is „szabad és nyitott ország” maradjon és „ne süllyedjen toxikus elszigeteltségbe”, a sötét múltba.
A létfontosságú döntés során a polgároknak a demokrácia és az alapvető értékek vagy az elszigetelődés, a szélsőséges miszticizmus és a nyugati pluralizmus elleni gyűlölet között kell választani. Kérte az állami intézményeket, tegyenek meg mindent, hogy a vasárnapi szavazás a választópolgárok akaratát tükrözze.
Klaus Iohannis a számvetésében a két mandátumot felölelő elmúlt tíz év eredményei között említette az infrastruktúra fejlesztését, a közintézmények modernizálását és az ország biztonságának javítását. „Megpróbáltunk együtt egy igazságosabb és virágzóbb országot építeni” – mondta. Az eredmények közé sorolta az egészségügyi és az oktatási rendszer átalakítását, elismerve, ezeken a területeken még sok a javítanivaló.
A legnagyobb eredménynek a Művelt Románia programot nevezte, amely révén véleménye szerint megvalósult az oktatási rendszer reformja. A változás a következő generációkon lesz látható.
Másik fejlődő területként az ország védekezőképességének erősítését emelte ki. Közölte: azáltal, hogy a bruttó hazai termék 2,5 százaléka jut védelemre és az ország rácsatlakozott a NATO apparátusára, védettebbé, nemzetközi szinten elismertté vált.
Kitért az ország Európai Unióban betöltött szerepére és a Moldovának az uniós csatlakozás útján nyújtott támogatásra is. Úgy fogalmazott, lobbitevékenységének is köszönhető, hogy az ország jelentős összegekben részesül az uniótól, amelyből közúti infrastruktúra, iskolák, kórházak épülhetnek.
Államfőként az alkotmányosság, a demokratikus értékek védelme vezérelte, részt vett az igazságügy reformjában és a korrupció elleni harcban. „Tudom, hogy követtem el hibákat, bizonyos döntések, amelyekbe reményt és bizalmat fektettem, nem állták ki az idő próbáját, és önök közül egyesek csalódtak bennem” – mondta az államfő, bocsánatot kérve a csalódást keltő vagy nem eléggé átlátható döntésekért. (Az MTI híre alapján)
Erre azért volt szükség, mert az első helyen végzett elnökjelöltet illegális kampányfinanszírozással vádolták meg.
Elemzők az establishment elleni tiltakozásként látják a román elnökválasztás első fordulóját. A legesélyesebbnek tartott szocialista miniszterelnök nem jutott a második fordulóba, miközben a diaszpóra szavazatai juttatták tovább a szélsőjobbos és a progresszív jelöltet is.
Az Európai Bizottság vizsgálja a kérdést.