• A jelenleg is kormányon lévő szociáldemokraták (PSD) kapták a legtöbb szavazatot a román parlamenti választásokon, de 1992 óta a mostani a párt leggyengébb eredménye.
• A szélsőjobb nagyon megerősödött. Három párt is bejutott a parlamentbe, összesen 32,1 százalékot kaptak.
• A romániai magyarság legjelentősebb pártja, az RMDSZ 6 százaléknál is magasabb támogatottsággal az elmúlt évtizedek legjobb eredményét érte el.

A voksok 99,9 százalékának összesítése alapján a romániai parlamenti választásokon nem született olyan óriási meglepetés, mint az egy héttel korábbi elnökválasztás első fordulójában. Romániában rekordmagasnak számító részvételi arány (52.2 százalék) mellett döntöttek a szavazók a képviselőház 330 és a szenátus 136 tagjáról.

A hamarosan leköszönő Klaus Iohannis államelnök a parlamenti választások tétjéről előzetesen azt nyilatkozta, hogy a románok vasárnap gyakorlatilag eldöntik, hogy Románia „a szabadság és nyitottság országa marad-e, vagy mérgező elszigeteltségbe és egy sötét múltba zuhan.” A jelenleg is kormányon lévő szociáldemokraták (PSD) kapták a legtöbb szavazatot a parlamenti választásokon, a megerősödő szélsőjobboldali pártoknak nem lesz kormányzóképes többsége. A szavazatok 99,45%-ának összeszámlálása után a PSD a szavazatok 22,3%-át szerezte meg, megelőzve a 18,2%-os szélsőjobboldali AUR-t (Szövetség a Románok Egyesítéséért). Az elnökválasztás második fordulójába bejutó, Elena Lasconi vezette centrista ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) 12,1%-ot, míg a kormánykoalíció kisebbik pártja, a liberális PNL 14,4%-ot szerzett. Két szélsőjobboldali csoportosulás, az SOS és a POT 7,6%-ot, illetve 6,3%-ot ért el, az RMDSZ pedig körülbelül 6,5%-ot.

Bár az eredmények nem okoztak olyan földrengésszerű meglepetéseket, mint az elnökválasztás első fordulójában, így is kirajzolódott néhány olyan trend, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni:

• Az elmúlt három évtizedben a balközép PSD és a jobbközép PNL dominálta a román politikát, de mindkét párt támogatottsága csökkent, ami egyre nehezebbé teszi a koalíciókötést.
• Hiába kapta a PSD a legtöbb szavazatot, 1992 óta ez volt a párt leggyengébb választási eredménye.
• A jobbközép PNL és a centrista USR a várakozások alatt szerepeltek.
• A jelenleg legnagyobb szélsőjobboldali párt (AUR) nemcsak vidéken, hanem a városokban is megerősödött, az előző parlamenti választásokhoz képest megduplázták a szavazataik számát. Pont ezek miatt nem lehet az eredményeket a vidéki Románia forradalmaként értelmezni, sokkal inkább az elmúlt évek politikailag természetellenes koalícióinak elutasításaként érdemes kezelni. (Az előző választások óta a szociáldemokrata PSD a jobbközép liberális PNL-vel, az USR-rel és egy ideig az RMDSZ-szel alkotott kormányt.)
• Két új szélsőjobboldali párt is parlamenti képviselethez jutott.

RMDSZ a házban

A romániai magyarság legjelentősebb pártja 6 százalék feletti szavazati aránnyal az elmúlt évtizedek legjobb eredményét érte el, így ismét lesz képviselete a törvényhozásban. Az RMDSZ Kovászna, Hargita, Maros és Szatmár megye mellett Szilágyban is az első helyen végzett. Érdekesség, hogy Maros megyében az RMDSZ után a szélsőségesen magyarellenes AUR kapta a legtöbb szavazatot.

Az RMDSZ szenátusi listája 6,47 százalékot kapott (589 000 szavazat), a képviselőházi pedig 6,42 százalékot (583 000 szavazat).

Kelemen Hunor szerint a tény, hogy Hargita megyében volt a legmagasabb a részvételi arány, és a magyarlakta megyék az élvonalban végeztek, ez az erdélyi magyar közösségek tenni akarását jelzi a nehéz időkben.

A diaszpórában leadott szavazatok körülbelül fele szélsőjobboldali erőkre ment: az AUR 23,18, az SOS Románia 15,70, a POT 11,73 százalékot kapott. A legtöbb szavazatot itt az USR (25,67%) kapta, míg az országos szinten legtöbb szavazatot szerző szocialistákra (PSD) 6,33 százalék szavazott. A Magyarországról érkező szavazatok több mint 83 százaléka egyáltalán nem meglepő módon az RMDSZ-re érkezett.

Erősödő szélsőjobb

A szavazatait megduplázó AUR mellett két másik szélsőjobboldali párt jutott be a törvényhozásba. A bizarr botrányairól elhíresült Diana Sosoaca EP-képviselő fémjelezte SOS Romania, és az elnökválasztáson meglepetésre első helyen végző, legionárius nézeteket valló Calin Georgescut támogató Fiatal Emberek Pártja (POT) is, így a szésőjobb összességében megháromszorozta a képviselői számát.

Kérdéses, hogy a szélsőjobboldal általános erősödése, és ezzel párhuzamosan a mainstreambe sorolt pártok gyengülése mennyire erősíti meg a saját párttal nem rendelkező, és nagyrészt a TikTokon kampányoló, előzetesen 10 százalék alá mért Calin Georgescut az elnökválasztás második fordulójában.

Hovatovább

Bár a változatosnál is változatosabb román politikai élet útjai kifürkészhetetlenek, ismét egy megosztott parlament fog alakulni, sok párttal, így többpárti koalíció tud majd csak kormányt alakítani. Az euroatlanti értékeket valló pártok elegendő szavazattal rendelkeznének ahhoz, hogy kormányt alakítsanak, amely folytathatja Románia hagyományosan erős EU-, NATO- és Ukrajna-barát politikáját.

Egyes elemzők úgy látják, hogy göröngyös út fog vezetni a kormánykoalíció megszületéséhez. Nem elhanyagolható szempont, hogy nagyon nehéz dolga lesz az új kormánynak, hiszen a gazdasági helyzettel és a mainstream pártokkal is láthatóan elégedetlen szavazók elvárásait a választási ígéretcunami után kell majd teljesítenie, aminek elmaradása nagy eséllyel a koalíciós pártok népszerűségcsökkenését okozná. Emiatt nem feltétlenül akar mindenki kormányra kerülni. (A magyarhoz hasonlóan a román gazdasági adatok sem túl fényesek. Romániában a legnagyobb a szegénység által fenyegetett emberek aránya az EU-ban, a megélhetési költségek növekednek, magas az inflációs ráta és a legnagyobb a költségvetési hiány. A román és magyar gazdasági különbségekről itt írtunk bővebben.)

Marcel Ciolacu, a szociáldemokrata miniszterelnök a harmadik helyen végzett az elnökválasztás első fordulójában, ami után lemondott a párt éléről. A PSD hétfőn ül össze, hogy eldöntse, milyen feltételekkel tárgyal a kormánytöbbségről. Radu Magdin politikai elemző szerint a szociáldemokraták néhány napot kivárnak, hogy a kormányra vágyó többi párt udvaroljon nekik. Valószínűbb a centrista pártokkal való koalíció, mint a kiszámíthatatlan szélsőségesekkel. Persze sok múlik azon, hogy ki lesz az elnök, és ő majd kit fog felkérni kormányalakításra. Ennek a menetrendje azonban épp a feje tetejére áll, ugyanis az Alkotmánybíróság pénteken december 2-ig elhalasztotta a döntést arról, hogy megsemmisítik-e az elnökválasztás első fordulóját, miután a sokakat sokkoló eredmény után a hatóságok idegen szereplők beavatkozására utaló nyomokra találtak bizonyítékot. Az Alkotmánybíróság elrendelte az első fordulóban leadott 9,46 millió szavazat újraszámlálását, miközben vizsgálja az első forduló megsemmisítésére irányuló kérelmet is.

Ha újraválasztásról döntenek, az elnökválasztás újra megrendezett első fordulójára december 15-én kerülhet sor, a második forduló pedig december 29-én lehet.