Száz darab Boeing 737-es beszerzésére írt alá együttműködési megállapodást Kínában a magyarországi, de kínai irányítású Hungary Airlines és a Boeing globális értékesítési alelnöke.
Ütős hír, nem minden nap vásárol egy magyarországi cég 90 millió dolláros (35 milliárd forintos) repülőt, nemhogy százat. Ha mindez igaz, akkor ez egy nagyjából 3500 milliárd forintos biznisznek hangzik. Csak összevetésképp: az Audi Hungária éves nyeresége tavaly 135 milliárd forint volt, vagyis 25 évnyi nyereségét vinné el egy ilyen üzlet. A Mol Zrt.-nek pedig 10 évi nyereségét.
Minderről egy magyarországi kínai lap, a Xindaobao, azaz Új Szemle számolt be pár napja, a hír ez alapján végigfutott a magyar sajtóban is.
Bár a dolgot nem cáfolták sem az érintett cégek, sem a magyar vagy a kínai kormány, a Xindaobao azóta törölte a beszámolóját, a cikket már csak az Airportál szaklapon lehet elolvasni képernyőmentés formájában.
Azt nem tudni, hogy miért szedték le a beszámolót, téves volt-e az alapinformáció (hétfőn feltettük erről a kérdéseinket a lapnak). Óriási mellényúlásról valószínűleg nincs szó, hiszen fotót is közöltek a mosolygós aláírós-kézfogásról, a háttérben a molinón pedig ki van írva, hogy mit írnak alá a felek, a céglogókkal együtt. Reálisabb forgatókönyv lehet, hogy valaki még nem akarja, hogy a magyar nyilvánosság elé kerüljön mindez.
Ami viszont biztos: a hírt közlő újság eléggé képben van a kínai-magyar kapcsolatokkal, az itt élő kínaiak világával. Úgyhogy fogtam magam, és belevetettem magam a híreikbe és archívumaikba, hogy megnézzem, mi olyat tudhatunk még meg, amiről a magyar hírekben nem olvashatunk.
Azt például azonnal, hogy nem igaz az a városi legenda, miszerint az itt meghalt kínaiakat visszaviszik a szülőhazájukba. Így értelemszerűen a legendának az a leágazása sem reális, hogy az elhunyt papírjaival aztán valaki más kezd új életet itt Budapesten.
A november 10-én elhunyt Ms. He Yunqing temetése például a Farkasréti temetőben volt, Wang Ruifangot Szentendrén temették el, Chen Minget és Luo Xinget a Fiumei úton, Yu Qint pedig a nagytétényi Bányalég utcai temetőben.
De hogy valami közéletibb témára térjünk rá, az is kiderül a cikkekből, hogy elég erőteljes és sikeresnek tűnő lobbit folytat Magyarországon egy Morgan Star nevű, itteni bejegyzésű, de kínai irányítású kft.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!