Megkezdődhet a BME modellváltása
november 29., 13:02
A BME is beáll a modellváltó egyetemek közé, a MOL lehet a fő finanszírozójuk
A BME szenátusa rendkívüli ülésén megszavazta Charaf Hassan rektor és Verseghi-Nagy Miklós kancellár előterjesztését a fenntartóváltás kezdeményezéséről – írja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hétfő esti közleménye.
Ezzel az egyik utolsó megmaradt állami egyetem is beáll a modellváltók közé, és a korábbi egyetemátadásokhoz hasonlóan ezt formálisan ezúttal is maga az egyetem vezetése kezdeményezi.
Tudható ugyanakkor, hogy erre a lépésre a kormány már hosszabb ideje szorítja a Műegyetemet. Az állami támogatások mértéke évek óta változatlan, miközben az reálértéken az elmúlt három év negyven százalékos inflációja miatt jelentősen csökkent, így nemhogy fejlesztésekre nem jut, de az alapműködés biztosítása is egyre nagyobb nehézségekbe ütközik.
A modellváltás első köréből kimaradt BME-nél nem sokkal a 2022-es választások előtt puhatolózott az akkor még Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy ők is kezdeményezhetnék az állami fenntartásból való kikerülésüket. A váltásnak azonban Czigány Tibor, az egyetem akkori rektora határozott ellenzője volt, és ekkor az egyetemi szenátus sem támogatta az ötletet, Palkovics pedig a választás előtt visszakozott, és jelezte, hogy a kérdés egyelőre lekerült a napirendről.
A BME kritikus anyagi helyzete ugyanakkor továbbra sem oldódott meg, a 2024 júliusában kinevezett új rektor, Charaf Hassan, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar addigi dékánja pedig már azzal kampányolt a rektorválasztás előtt, hogy végigviszi a modellváltást.
Az egyetemi polgárok és a szenátus meggyőzésében az anyagiak mellett kritikus pont volt, hogy ezzel ne kerüljön veszélybe a BME részvétele az EU-s programokban. Mint ismert, a modellváltáson átesett alapítványi egyetemek az Európai Tanács döntése értelmében nem vehetnek részt az Erasmus+- és a Horizont-programokban, hallgatóik nem vehetnek részt a legnagyobb európai ösztöndíj-programban, ahogy a kutatóik is kimaradnak a tudományos jelentősége mellett az intézményfinanszírozás szempontjából is kritikus kutatási együttműködésekből.
Hogy ez a BME-vel ne történjen meg a modellváltás után, a BME a rektor javaslata alapján nem a mostanra már megszokott kekvás alapítványi modellre, hanem egy céges modellre állna át. Ennek megfelelően az egyetem fenntartói joga egy, az állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerül - az egyetemvezetés pedig abban bízik, hogy ez így nem fog gondot okozni Brüsszelben sem.
Információink szerint ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy a modellváltás után az egyetem vagyonelemeit, benne az egyetemi ingatlanokkal, egy állami tulajdonú Zrt-be tennék be. (Helyesbítés: az ingatlanoknak csak a hosszú távú használati jogát kapná meg az új fenntartó, a tulajdonos továbbra is a magyar állam maradna.)
Ebbe a részvénytársaságba szállnának be ezután magyar nagyvállalatok, akik az elképzelés szerint ezután sokáig - húsz éves megkötésről hallottunk - nem vehetnének ki osztalékot, a hasznosításból származó nyereséget az egyetemi épületállomány felújítására és karbantartására kellene fordítaniuk.
Az, hogy ez valóban piaci környezetben miért is érné meg egy piaci szereplőnek, kevésbé világos, de nem lenne túl meglepő, ha ez más mechanizmusok mentén dőlne el. Információink szerint már meg is van a jelölt:
a BME döntéshozói környezetében úgy tudják, hogy a MOL szállna be a Műegyetemet fenntartó gazdasági társaságba a modellváltás után.
Minderről már két éve tartanak a kormányzati egyeztetések, Charaf Hassan rektor pedig most már az egyetem legfőbb döntéshozó testülete, a szenátus jóváhagyását kérte ahhoz, hogy hivatalosan is kezdeményezze a fenntartóváltást. Ezt pedig a szenátus hétfőn nagy többséggel, a Mérce információi szerint körülbelül 85 százalékos szavazataránnyal jóváhagyta.
Mint azt a Mérce is megírta, a szenátusi ülésen a szakszervezet képviselője benyújtott egy módosító javaslatot arról, hogy a modellváltás során 50 százalékos béremelést valósítsanak meg, ezt azonban nem szavazták meg: a rektor azt mondta, a béremelés mértékére nem tud garanciát vállalni, mert annak fedezete még nem lesz feltétlenül biztosított. A rektor ugyanakkor elvi ígéretet tett egy „akár már január elején” bevezethető béremelésre.
„Alapvetésnek tekintem, hogy a hallgatói jogok érintetlenül maradnak és az akadémiai szabadság nem sérül az új modellben. A döntés eredményeképpen elérhetjük azt a közös célunkat, hogy a BME Európa tíz vezető műszaki egyeteme közé emelkedjen”
– idézi a BME hivatalos kommunikációja Charaf Hassan rektort. Mint az egyetemi közlemény hangsúlyozza, a hallgatók képviseleti, részvételi, döntési, egyetértési és véleményezési jogosítványai a modellváltás után is változatlanul fennmaradnak, és a Szenátus az új működési modellben is a BME legfőbb akadémiai döntéshozó testülete lesz.
Az ugyanakkor, hogy az akadémia szabadság biztosítása mit jelentene a gyakorlatban, és az új döntéshozatali struktúra pontosan hogy nézne ki, egyelőre nem ismert. A rektor ugyan az elmúlt két hétben viszonylag részletesen ismertette az elképzeléseit előbb egy vezetői fórumon, majd egy összdolgozói értekezleten, de ezek egyrészt csak szóban hangoztak el, másrészt pedig a tárgyalások eredménye majd csak a kormányzattal való egyeztetések után derül majd ki.
A szenátus így most egy viszonylag általános, előzetes felhatalmazást adott a rektornak a modellváltás kezdeményezésére. "A Szenátus támogatását követően a rektor tárgyalóbizottságot hoz létre a további egyeztetések lefolytatására. A tárgyalásokról a rektor és a kancellár rendszeresen tájékoztatja a Szenátust és a BME Vezetői Értekezlet tagjait" - áll az egyetem közleményében. Az, hogy a szenátusnak később még lesz-e módja dönteni arról, hogy elfogadja-e a tárgyalások eredményét, és végső soron hozzájárul-e a modellváltáshoz, nem derül ki pontosan az elfogadott szövegből.