Szájer: Örültem, hogy ereszként híresedett el az ügy, mert sokkal durvább nevet is adhattak volna ennek az egész történetnek

„Teszek egy vallomást most a nagy nyilvánosság előtt, hogy én azért magamban nagyon örültem, hogy ez az egész ügy ilyen ereszként híresedett el. Csak gondolj bele a történetbe: mennyivel durvább nevet is adhattak volna ennek az egész történetnek” - mondta Szájer József Jeszenszky Zsolt podcastműsorában. Arra a felvetésre, hogy 2020 decemberében a brüsszeli szexbulival csőbe húzták, a volt fideszes EP-képviselő úgy reagált, hogy „erre persze természetesen nincsen bizonyítékom, de azért eléggé sok minden erre vall.” Szájer szerint a történetben ő csak annyit hibázott, hogy megsértette az akkori járványügyi intézkedéseket. Majd kijelentette:

„Azért ez mégiscsak azzal járt, hogy azok a választók, akik alappal vagy alap nélkül, de bíztak bennem, bíztak az integritásomban, ezek csalódtak. És a politikát ezért is hagytam abba. (...) Amúgy egyébként már terveztem, hogy abbahagyom.”

Arra kérdésre, hogy a botrány kirobbanása után került-e igazán mélyre, azt válaszolta, hogy „természetesen megviselt. Az hatalmasodott el rajtam, hogy itt van harminc év, amit hiába dolgoztam végig, hiába csináltam, amit csináltam, egy ilyen bizalmi típusú kérdésen megbuktam. A politikának mégiscsak a bizalom van a legbelsőbb körében, ha ezt az ember eloszlatja, nem lehet csak úgy visszaépíteni.” Felháborítónak tartja, hogy újságírók még most is erről az ügyről kérdezik.

„Kigondolják, hogy nekem mit kellett volna képviselnem parlamenti képviselőként, miközben én ezekre nem kaptam felhatalmazást a választóimtól. Nekem soha nem volt titkos agendám, minden, ami tőlem elhangzott, az leírva megtalálható, és nem csak ilyen visszaemlékező kötetekben, az összes beszédemet kiadtam, az összes interjút, amit velem készítettek, kiadtam, ezek elérhetőek a nyilvánosság számára. Soha olyan kijelentést nem tettem, ami ellentmondásban lett volna az alapelveimmel vagy gyűlöletkeltő lett volna bármilyen irányba. Ezt én végtelenül megalázónak és felháborítónak tartom, mert most mindegy, hogy én meg tudom védeni magam, nem féltem magamat ezekben az ügyekben, de hát mégiscsak kicsináltak.”